Helsinki: Olyan alkotmánybírák kellenek, akikről a Fidesz is elhiszi, hogy nem a kormány érdekeit szolgálják
18/06/2026 15:15
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Csütörtökön elismert jogtudósok nyílt levélben jelezték, támogatják a közjogi tisztviselők leváltását. Előtte egy nappal a Magyar Helsinki Bizottság adott ki háttéranyagot arról, lehetséges-e ez jogállami keretek között, illetve, mit lehet kiolvasni a hasonló helyzetekben irányadó nemzetközi sztenderdekről. A jogvédő szervezet arra jutott, hogy a joggal való visszaélés a közjogban is orvosolható kell legyen, vagyis el lehet mozdítani ezeket a szereplőket. Ennek kritériumairól Kádár András Kristófot, a jogvédő szervezet társelnökét kérdeztük a Reggeli gyorsban.
"Mi, jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztviselőinek leváltását" – írja csütörtökön megjelent nyílt levelében több tucat jogtudós, akikhez azóta újabb kollégák is csatlakoztak. Hozzátették, indokoltnak látják, hogy az "Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor".
"A közjogi tisztviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől az Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért s az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak" – írták.
Az aláírók között van Fleck Zoltán, Hoffmann Tamás, Lattmann Tamás, a csatlakozók között Kis János, Halmai Gábor, Róna Péter vagy épp Baka András.
Magyar Péter már a választások estéjén elsorolta, kiknek az önkéntes távozását várja, a köztársasági elnöktől kezdve, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökén át a legfőbb ügyészig, később május végi határidőt is adott nekik, de senki nem mondott le. Ezután jelezte, a kormány dolgozik azon, hogyan tudja eltávolítani ezeket a szereplőket, akiket a miniszterelnök a Fidesz bábjaiként emleget, úgy, hogy ne sérüljenek a jogállami keretek. A választások óta eltelt időszakban több jogász, jogtudós fejtette már ki, hogy indokoltnak tartja a közjogi méltóságok elmozdítását és voltak, akik azt is kifejtették, milyen megoldást tartanának elképzelhetőnek.
Azt vizsgáltuk meg, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján, félretehető-e az elmozdíthatatlanság jogállami követelménye? A nemzetközi álláspont az, hogy szélsőséges esetekben, amikor épp a jogállamiság helyreállítása a tét, akkor bizony el lehet tekinteni ettől – mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, akit a Reggeli gyorsban még azelőtt kérdeztünk, hogy megjelent a fent említett, a jogvédő szervezet anyagától független nyílt levél.
Más jogágakban abszolút ismerjük a joggal való visszaélés fogalmát, azt a helyzetet, amikor valami formálisan jogszerű, de ellentétes a jog, illetve a jogintézmény céljával. Ha egy munkáltató formálisan jogszerűen csinál valamit, de jogszerűtlen célre irányul, mondjuk egy elbocsátás esetében, akkor ezt például orvosolja a polgári jog, a munkajog. A vizsgálódásunk arra jutott, hogy a közjogban is van arra lehetőség, hogy egy formálisan jogszerű, de a célját, illetve eredményét tekintve jogszerűtlen aktust orvosoljunk – magyarázta Kádár.
A Helsinki nem megoldási javaslatot szeretett volna nyújtani, hanem leltározni akarta, hogy milyen utak merültek fel, illetve milyen kritériumoknak kellene érvényesülnie, bármelyik esetben – hangsúlyozta a jogvédő szervezet társelnöke. Három ilyen fontos elemet találtunk a nemzetközi sztenderdek alapján, az egyik, hogy nagyon világos indoklásra van szükség, amely tisztán, közérthetően elmagyarázza, miért van szükség a közjogi méltóságok elmozdítására, a második, hogy a társadalom elé kell terjeszteni egy javaslatot és azt vitára kell bocsátani, illetve, ha a Velencei Bizottság vagy bármely másik nemzetközi monitoring szervezet véleményt mond, azt tiszteletben kell tartani, a harmadik, hogy annak az eljárásnak, ami az elmozdított tisztségviselők utódjának kijelölésére születik, garantálnia kell, hogy valóban kontrollálni tudják a hatalmat, valódi fékekként tudnak majd működni – mondta Kádár.
Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a folyamatnak inkluzívnak kell lennie, az ellenzéknek is részt kell vennie a folyamatban, így lehet garantálni a függetlenséget, ezen segíthet mondjuk, ha az alkotmánybírák esetében visszaállítjuk a paritásos jelölést vagy, ha egyszer most kétharmad van, akkor csak négyötöddel lehessen megválasztani őket – mondott példát a Helsinki társelnöke. Olyan alkotmánybírákat kell választani, akikről a Fidesz is elhiszi, hogy nem a kormányzati érdekeket fogják szolgálni – tette hozzá Kádár, megjegyezve, persze az obstruálás, a jelölés, illetve a megválasztás folyamatának rosszindulatú akadályozása ellen védekezni kell.
Arra van szükségünk, hogy ezek az intézmények megvédjenek minket – mutatott rá a Helsinki társelnöke.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. június 18., csütörtök 7:35
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
