Sulyok szerint a létezésével fejezi ki az egységet, Magyar újra távozásra szólította

"Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat" – mondta Sulyok Tamás az Indexnek.

A köztársasági elnök így érvelt: "Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt".

"Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak."

– hangsúlyozta.

Mint ismert, Magyar Péter már a választások éjszakáján több közjogi méltósággal egyetemben lemondásra szólította fel, amit azóta számos alkalommal megismételt, és már határidőt is szabott: május 31-ig várja az önkéntes távozásokat.

Arra a felvetésre, nem gondolja-e, hogy amikor Magyar Péter szólítja lemondásra, az valójában 3,4 millió szavazó akaratát is tükrözi, vagyis felmerül a kérdés, hogyan tudná így kifejezni a nemzet egységét, Sulyok úgy felelt:

"A magyar köztársasági elnöki tisztség a létével fejezi ki a nemzet egységét. Ahogy korábban is hangsúlyoztam: ez nem politikai egységet jelent, hanem a nemzet közjogi egységét. Ebbe mindenki beletartozik: a kormánypártiak, az ellenzékiek és azok is, akik egyébként nem foglalkoznak aktívan politikával."

Az államfő az Indexnek azt mondta, nem emlékszik olyan döntésre az elmúlt két évből, amit megbánt volna. "Egy kormánynak vannak céljai, egy pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét" – ez arra kérdésre jött elő, milyen célja volt, amikor elvállalta a köztársasági elnöki tisztséget.

A lap arról is kérdezte Sulyokot, szerinte, mit jelenthet majd, hogy Magyar Péter arról is beszélt, hogy, amennyiben Sulyok nem távozik önként, alkotmánymódosítással, jogállami és alkotmányos keretek között teremtenék meg a lehetőséget a leváltására.

"Ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie. A részletszabályokat természetesen nem ismerem, de fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen"

– mondta erre az államfő.

Magyar Péter Facebook-oldalán reagált az interjúra.

"Orbán Viktor báb köztársasági elnöke ma interjút adott a maffia propagandalapjának, amely lapról a bíróságok kimondták, hogy végig hazudott a kampányban a magyar embereknek. Sulyok Tamás a dicstelen két éves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is"

– kezdte a miniszterelnök, aki szerint azért választották Sulyokot a pozícióra, mert azt lehetett várni tőle, hogy a Fideszhez való lojalitása elsőbbséget élvez a alkotmány védelmével vagy a nemzet egységének képviseletével szemben.

Magyar szerint Sulyok az interjúban hazudott arról, hogy ne bizonytalanodott volna el abban, hogy megtartja pozícióját, első egyeztetésükkor még azt mondta, megfontolja a lemondást, míg a második találkozón azt kérdezte, ha a lemondás mellett dönt, megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyeztet.

"Nyilvánvaló, hogy az utolsó találkozásunk óta megérkezett a maffiafőnöktől az ukáz, hogy maradnia kell" – írta Magyar.

Elnök úr, [...] Ön ugyan a mai propagandainterjújában megpróbálta eltagadni, hogy a magyarok milliói április 12-én a rendszerváltás mellett döntöttek, de ez nem változtat a valóságon. Önt a magyarok a rendszerváltás és a működő, emberséges Magyarország akadályának tartják – szólította meg a miniszterelnök Sulyokot a bejegyzés végén, amit azzal zárt, hogy a köztársasági elnöknek távoznia kell, és elismételte a május 31-i határidőt.