„Kémelhárítási rés” – orosz ügynökök listáját kaphatja meg a kormány

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró vasárnapi Facebook-bejegyzésében azt írta: magyar biztonsági és kémelhárítási forrásai szerint Magyar Péter kormánya hamarosan kézhez kaphat egy listát, amely „több mint egy tucat, diplomáciai fedésben működő orosz kémet” sorol fel. Állítása szerint ez a dokumentum komoly mozgásteret adhat az új kabinetnek ahhoz, hogy szembenézzen azzal az orosz hírszerzési jelenléttel, amely az elmúlt években Budapesten épült ki. Panyi emlékeztet: Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt az úgynevezett csendes kiutasítás vált a magyar kémelhárítás „védjegyévé”, ráadásul ezt is ritkán alkalmazták, és mindig a nyilvánosság teljes kizárásával.

Az újságíró felidézi, hogy közvetlenül Ukrajna 2022. februári megtámadása után a magyar kémelhárítás már átadott az Orbán-kormánynak egy listát a kiutasítandó orosz diplomatákról. „Egy kémelhárító forrás szerint azonban a válasz a kitiltási javaslatokra egy határozott nem volt” – írja Panyi, hozzátéve: ezzel Magyarország „szinte az egyetlen EU- és NATO-tagállam maradt”, amely az orosz agresszió után sem küldött haza látványosan orosz hírszerzőket. Ennek következményeként az SZVR és a GRU budapesti, Bajza utcai rezidentúrái „szinte teljesen érintetlenek maradtak”, vagyis a magyar főváros a tágabb schengeni térség elleni orosz kémtevékenység egyik központjává válhatott.

Panyi szerint ugyan volt néhány csendes kiutasítás, de ezek is rejtve maradtak a nyilvánosság elől. Az egyik érintett Artur Szuskov SZVR-hírszerzőtiszt volt, akit beszámolója szerint 2026. május 4-én utasítottak ki Magyarországról. Szuskov korábban olyan intézmények környékén mozgott, mint a Mathias Corvinus Collegium, a Magyar Külügyi Intézet vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol Panyi szerint befolyásolási és információgyűjtési műveleteket végzett. A másik eset, amely „most kap először nyilvánosságot”, Andrej Tarakanov GRU-tiszt csendes hazaküldése volt 2024. június 20-án. Tarakanov harmadtitkári rangban dolgozott diplomáciai fedésben, és egy, a tevékenységét ismerő forrás szerint elsősorban nem Magyarország, hanem más EU-tagállamok ellen irányuló orosz befolyásolási műveletekben játszott szerepet.

„Ez megerősíti azt, amire nemzetbiztonsági szakértők régóta figyelmeztetnek: Budapest a tágabb schengeni térség elleni orosz kémtevékenység egyfajta ugródeszkájává, logisztikai bázisává vált” – fogalmaz Panyi. Szerinte az Orbán-kormány tudatosan választotta azt a stratégiát, hogy a konfliktusok elkerülése érdekében gyakorlatilag érintetlenül hagyja az orosz hírszerző jelenlétet, és legfeljebb diszkrét, kommunikálatlan lépéseket tesz.

Az új politikai helyzet azonban fordulatot hozhat. Panyi úgy látja, hogy Magyar Péter kormánya már az első napokban jelezte más irányú szándékait, amikor a Kárpátalját ért orosz dróntámadás után azonnal bekérette az orosz nagykövetet. Ha tényleg megérkezik a diplomáciai fedésben működő orosz hírszerzőkről szóló frissített lista, az újságíró szerint a kabinet „hozzáfoghat az EU/NATO védőpajzsán keletkezett kémelhárítási rés befoltozásához – amely rést Orbánék szándékosan hagytak nyitva”. A következő hónapok így nemcsak külpolitikai, hanem nemzetbiztonsági értelemben is fontos próbatételt jelenthetnek az új kormány számára.