„Palackvisszaváltással
Megbeszéljük...

Vidéki Prókátor: Orbánéknak visszanyal a kétharmados fagyi

2/06/2026 21:29

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Az új parlament akár alaptörvény-módosítással is megszüntetheti egyszerre több közjogi méltóság megbízatását – véli Dr. Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új hatalom jogállamiság iránti elkötelezettségét nem ez a bontó munka, hanem az azt követő, remélhető építkezés alapján lehet majd megítélni.

2026. június 02. Megbeszéljük - részlet 26.06.02. Fülöp Botond
15:51
00:00

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, alkotmánymódosítással távolítaná el a Tisza Sulyok Tamást és más közjogi méltóságokat. A miniszterelnök szerint a köztársasági elnök tevékenysége eddig nem szólt másról, mint, hogy hallgatott, és ezzel cserben hagyta a magyar köztársaságot. Az elmúlt években káder-keringő zajlott, a Fidesz bábjai mindig átültek az épp megfelelő székbe, a Tisza pedig arra kapott felhatalmazást, hogy ennek véget vessen.

„El kell távolítani, és el is lehet távolítani [az Orbán-kormány által kinevezett közjogi méltóságokat]. Ennek szerintem több oka is van. Az egyik legfőbb ok az, hogy Magyarországon áprilisban nem egy egyszerű választás zajlott le, hanem tényleg azt lehet mondani, hogy a győztes párt, a győztes politikus, a miniszterelnök egy rendszerváltás végrehajtására kért a néptől felhatalmazást. Ő már a választás előtt is nyilvánvalóvá tette, hogy rendszerváltást szeretne végrehajtani. Tehát egy maffiaállamból jogállamot szeretne építeni, vissza szeretné állítani a jogállam helyes működését” – mondta a Megbeszéljük keddi adásában Dr. Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor. Hozzátette, ez elképzelhetetlen anélkül, hogy azokat a közjogi aktorokat eltávolítsák, akik ezt a „maffiaállamszerű működést lehetővé tették”.

Úgy látja, az új parlament akár alaptörvény-módosítással is megszüntetheti egyszerre több közjogi méltóság megbízatását. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az új hatalom jogállamiság iránti elkötelezettségét nem ez a „bontó munka”, hanem az azt követő „építkezés” alapján lehet majd megítélni: vagyis abból, hogy kiket neveznek ki, hogyan alakítják át az intézményrendszert, és milyen alkotmányos rendet hoznak létre a jövőben.

Szerinte bár a jogállami elvekkel nehezen egyeztethető össze a tisztségviselők eltávolítása kifejezetten erre a célra módosított szabályokkal, azonban a helyzet rendkívüli, mert nem egy normálisan működő jogállamban lezajlott választásról van szó, hanem egy rendszerváltó felhatalmazásról. Ezért úgy véli, hogy bizonyos, békeidőben vitatható eszközök most indokolhatók. „Ez ugyanolyan, mint a választási rendszer. Tehát ebben ugyanúgy visszanyalt a fagyi, mert Orbánék a választási rendszert is magukra szabták, az alkotmányos rendszert is magukra szabták, csak azt felejtették el, hogy nem mindig ők lesznek abban a pozícióban, ahol ők adják a többséget. És kialakították ezt a többség zsarnokságának nevezhető rendszert, ahol lényegében egy kétharmados, és most tényleg olyan rendszerben élünk jelen pillanatban is, hogy az alkotmánybíróság tartalmi alkotmányos kontrollt gyakoroljon az alkotmánymódosítások felett, ami egyébként szerintem egy rossz megoldás, és ettől is majd el kell térni, és meg kell változtatni az alkotmányreform keretében. De most valóban, tehát hogyha beleírnak egy ilyen rendelkezést, mondjuk a vegyes rendelkezések közé az Alaptörvényből, hogy egyszerűen megszüntetik erre a rendszerváltásra, és a társadalmi felhatalmazásra tekintettel ezeknek a szereplőnknek a megbízatását, valójában senki nem fog tudni semmit tenni” – összegezte.