Ha Palkovicson múlik, nincs C-vitamin?

Falus András Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémiarendes tagja volt az Utópia vendége. A professzor úgy gondolja, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás nem nagyon választható el egymástól. Ha alkalmazott helyett célzottat mondunk, ott már van különbség, akkor egy vállalat, gyár vagy politikai döntéshozó felveti az elméletibb tudománnyal foglalkozónak, hogy mi lenne, ha megvalósítana egy vizsgálatot egy adott területen, amely adott időre szól. 

Az alapkutatásban az alap majdnem fosztóképző – mondta, hiszen unalmas, poros dolognak látszik annak a szemében, aki nem ismeri. Pedig az atomfizikától a földmozgásokig, a vulkánoktól az űrkutatásig nagyon sok minden motiválja ezeket a tudományos vizsgálódásokat. A társadalom érdeke a hasznosítás, ezt jól-rosszul eldönti a politika, ez korábban is így volt.

Arra a korábbi hallgatói kérdésre, hogy egy ilyen szegény ország, mint Magyarország miért fordít komoly pénzt alapkutatásokra, elsőként elmondta: június 4-én tudta meg, hogy a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetben kidolgoztak egy poloskacsapdát. Tudjuk, a múlt évben volt egy szörnyű poloskainvázió, minden tele volt ezekkel a „nem túl rokonszenves” ízeltlábúakkal. Van egy alapkutatás, a feromonokkal kapcsolatban, amely a párzási hívójeleket vizsgálja szagokon keresztül. Ez talán elsőre a hétköznapi élettől elrugaszkodottnak tűnhet, de a martonvásári kutatóintézet a világon először kidolgozott egy olyan eszközt, amely ilyen feromonokkal odacsalja és kelepcébe zárja a poloskákat.

Falus András elmondta: 2004-ben adtak orvosi Nobel-díjat a szaglóreceptorok felfedezéséért. Ma már ki lehet dolgozni olyan kisméretű molekulákat, amelyek ezekhez a receptorokhoz kötődnek, és például ízeltlábúaknak is vizsgálják a szaglását. Ezzel akár súlyos mezőgazdasági károkat okozó rovarok irtását is lehet végezni.

Beszélt arról is: nincs olyan, hogy valamit csak Magyarországon vizsgáljanak, mert minden kutatás teamekben, országok, de akár földrészek távolságában valósul meg. A szabadalom, a haszon, amely megnyilvánul egy levédett termékben, közös, és minket is érint.

Példaként említette Szent-Györgyi Albertet, aki magyarországi munkája során, a szegedi paprikából végzett kísérleteivel jött rá, hogy az aszkorbinsav olyan fontos redukáló funkciót lát el, amely nagyon sokat segít a vérkeringés, az erek állapotának javításához, és amelynek hiánya okozza a skorbutot.

Újabb magyar, alapkutatással kapcsolatos példaként azt is közölte Falus András, hogy Wigner intézetben egy űrből a földre érkező részecskével dolgoztak, amire elsőre rá lehet mondani, hogy miért kell ehhez drága infrastruktúra, drága műszerek. De kiderült, hogy ezt a mérést felhasználva hegyoldalak, vulkánok belsejét lehet vizsgálni soha eddig még nem látott módszerekkel, vulkán-előrejelzéseket lehet tenni. Egy japán munkacsoport azonnal bejelentkezett a Wignernél – tette hozzá.

Az Akadémia készülő államosítására azt mondta, ez őrültség, a magyar tudomány tönkretétele évtizedekre.

A beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!