Pont úgy működik, mint a bezzeg intézmény, mégis szétvernék

Abban kevésbé lát kivetnivalót, hogy Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelenlegi vezetője korábban havi 800 ezer forint tiszteletdíjat kapott egy kutatóintézettől. Palkovics László ugyanis kutató, aki egy kutatóintézettől fizetést kapott a tanácsadói tevékenységért – mondta a Reggeli gyorsban Sarkadi Balázs akadémikus.

Az orvos, biokémikus egyetemi tanár azt azonban már összeférhetetlennek tartja, hogy Palkovics fő tudományos tanácsadója, Grüner György független kutatóként lép fel, miközben pénzt kap a minisztériumtól. Sarkadi Balázs megjegyezte, ezt külföldi magyar kutatók is szóvá tették egy, a miniszterelnöknek írt levélben.

Mint az akadémikus mondta, a kormányfőhöz fordulók nagyon komoly levélben jelezték, hogy nagyon nem értenek egyet azzal, amit Grüner György képvisel, valamint arra kérték Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy állítsa le a Magyar Tudományos Akadémiával szembeni akciót, mert az nem szolgálja a magyar kutatást és a magyar innovációt, viszont óriási kárt tud tenni.

Épp az ellenkezője

A professzor szerint a kutatóhálózat átalakításának kormányzati szándéka nehezen érthető, figyelembe véve az akadémiai intézetek eredményeit. Palkovics miniszter a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata kapcsán korábban arról beszélt, a mostani struktúrákat érdemes felbontani, kisajátítani, mert nem teljesítenek jól.

Sarkadi Balázs szerint azonban a miniszter által, az álláspontja igazolására bemutatott anyag épp azt mutatja, hogy az akadémiai intézethálózat a leghatékonyabb magyar kutatórendszer, amely nemzetközileg is elismert és beágyazott, ráadásul a ráfordított pénzhez képest nagyon jelentős teljesítményeket mutat fel. Tehát semmi nem indokolja, hogy éppen ezzel a rendszerrel kellene kezdeni az innovációs szektor átalakítását – tette hozzá.

Ugyanolyan, de jobban kellene vezetni

Sarkadi Balázs a kormányzat által felhozott külföldi példákra is kitért. Szerinte az MTA most pont úgy működik, mint az a németországi Max Planck Társaság, amelyre a miniszter előszeretettel hivatkozik.

Ez egy olyan független non-profit kutatóhálózat, amely körülbelül 80 intézetet működtet, a tudományos műhelyeiben pedig elsősorban felfedező, vagyis alapkutatásokat végeznek – amit Palkovics László Magyarországon épphogy vissza akar szorítani – az eredményeiket pedig igyekeznek az alkalmazott kutatásoknál felhasználni. Mégis, a német kutatóhelyek költségeiket 99 százalékban állami vagy magán támogatásból fedezik, a működési kiadásaik alig 1 százaléka származik a felfedezésekből befolyó pénzből – hangsúlyozta Sarkadi Balázs.

Bár az MTA hálózata hasonló struktúrában működik, mint a Max Planck Társaságé, a németországi menedzsment jobb, mint a magyarországi – tette hozzá az akadémikus.

A Klubrádiónak nyilatkozó professzor szerint a nemrégiben összevont nagy kutatócentrumok profi irányítást igényelnének, olyan vezetést, amely a tudomány érdekeire figyel, de közben képes pénzügyi, gazdasági szempontból is értékelni az eredményeket. Erre jelenleg csak nagyon kevéssé képesek ezek az intézetek – fogalmazott Sarkadi Balázs akadémikus.