Havasi Bertalan legyen a Fidesz elnöke! - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük meg a mezőnyt! Orbán Viktor trash celebként sodródik a nyilvánosságban. A bukott miniszterek úgy állnak Magyar Péterrel szemben, mint középiskolás színjátszókör a Broadwayn. A nagy harcosok eltűntek.
Sulyok bűnei - Dési János jegyzete
Sulyok Tamás a Fidesz embere. És nemcsak mióta köztársasági elnök lett, hanem előtte alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság vezetőjeként is.
Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
A "Szia, Bálint"-korszak vége – Selmeci János jegyzete
Nem voltam még nem Orbán-rendszerben újságíró, de a feladat talán nem változott olyan sokat. A lelkesedés magánügy, a kritika, a kétkedés és a valóság feltárása viszont kötelesség.
Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Európa nem valami Amerika - Hardy Mihály jegyzete
11/09/2025 18:03
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani.
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a… politikai erőszakról. Nekem mindez akkor jutott eszembe, amikor a hírekben először hallottam az amerikai republikánus top-influencer, Charlie Kirk meggyilkolásáról. Nem, nem az Önök készülékében van a hiba, ha sohasem hallották korábban a nevét, kissé erőltetett hasonlattal az amerikai Bayer Zsoltként lehetne jellemezni, persze a modern kor ottani média-kellékeivel felvértezve. A Trump-párti, 31 éves influenszerrel Utah államban egy vélhetően profi merénylő golyója végzett, hogy pontosan ki, azt még nem tudjuk, hiszen az FBI nem fogta el a tettest. Azt csak Orbán Viktor és Kocsis Máté sietett megelőlegezni, hogy a politikai gyilkosságot úgymond „baloldali-liberális” merénylő követhette el, majd gyors párhuzamot vontak Magyar Péter és a Tisza-párt között. Csak hát Magyarország, sőt Európa mégiscsak más, nem valami Amerika.
Az Egyesült Államokban riasztóan magas a fegyverek által kioltott életek száma, ami nem is csoda, hiszen a 340 milliós országban nem kevesebb, mint 393 millió kézifegyver van a lakosság birtokában. Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második kiegészítése szerint erre minden joguk meg is van – és túlságosan is sokan élnek ezzel a joggal. Így fordulhat elő, hogy az iskolákban és gimnáziumokban mágneskapun kell a diákoknak áthaladniuk a tanórák előtt, hogy a pisztolyokat és késeket elkobozzák tőlük a biztonságiak. A közhivatalokban sok helyen, például Texasban a bíróságokon külön „ruhatárban” kell leadni a hátsó zsebben hordott lőfegyvereket. Az utcán vagy a hipermarketben soha nem lehet tudni, hogy egy-egy dühöngő vásárlónál nincs-e egy Colt vagy Smith & Wesson, vagy hogy egy kekec autós nem tart-e egy pofás kis Glock-pisztolyt a kocsija kesztyűtartóban.
A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani. Pont úgy, mint a filmekben Clint Eastwood, vagy Jason Statham. Az eredmény: a legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban 46 728 emberéletet oltott ki lőfegyver egyetlen év alatt. Tízezerrel többet, mint ahányan közúti balesetben haltak meg.
A politikai erőszak évszázados hagyományokra tekinthet vissza Amerikában. Abraham Lincolntól kezdve John Fitzgerald Kennedyig négy amerikai elnök lett lőfegyver halálos áldozata. Ronald Reagan és Donald Trump esetében is csak a szerencsén múlt, hogy az áldozat túlélte a merényletet. És akkor még nem is beszéltünk olyan köztiszteletben álló emberek értelmetlen haláláról, mint Martin Luther King vagy éppen John Lennon, akikkel szintén merénylő végzett.
Itthon eddig a roma sorozatgyilkosságokat és egy hibbant győri szélsőjobbost leszámítva kimaradtunk a fegyveres politikai erőszakból. Adja isten, hogy ez 2026-ra is így maradjon!
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 11-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)