Magyarország választ
múlva
2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Publicisztika
A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete

Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.

Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete

Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.

Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
Publicisztika

Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete

A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is.  2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.

Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete

Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.

A hang - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hang - Szénási Sándor jegyzete

Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.  

Európa nem valami Amerika - Hardy Mihály jegyzete

11/09/2025 18:03

| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani.

2025. szeptember 11. Hardy Mihály jegyzete - Esti gyors (2025. szeptember 11., csütörtök)
03:41
00:00

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a… politikai erőszakról. Nekem mindez akkor jutott eszembe, amikor a hírekben először hallottam az amerikai republikánus top-influencer, Charlie Kirk meggyilkolásáról. Nem, nem az Önök készülékében van a hiba, ha sohasem hallották korábban a nevét, kissé erőltetett hasonlattal az amerikai Bayer Zsoltként lehetne jellemezni, persze a modern kor ottani média-kellékeivel felvértezve. A Trump-párti, 31 éves influenszerrel Utah államban egy vélhetően profi merénylő golyója végzett, hogy pontosan ki, azt még nem tudjuk, hiszen az FBI nem fogta el a tettest. Azt csak Orbán Viktor és Kocsis Máté sietett megelőlegezni, hogy a politikai gyilkosságot úgymond „baloldali-liberális” merénylő követhette el, majd gyors párhuzamot vontak Magyar Péter és a Tisza-párt között. Csak hát Magyarország, sőt Európa mégiscsak más, nem valami Amerika.

Az Egyesült Államokban riasztóan magas a fegyverek által kioltott életek száma, ami nem is csoda, hiszen a 340 milliós országban nem kevesebb, mint 393 millió kézifegyver van a lakosság birtokában. Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második kiegészítése szerint erre minden joguk meg is van – és túlságosan is sokan élnek ezzel a joggal. Így fordulhat elő, hogy az iskolákban és gimnáziumokban mágneskapun kell a diákoknak áthaladniuk a tanórák előtt, hogy a pisztolyokat és késeket elkobozzák tőlük a biztonságiak. A közhivatalokban sok helyen, például Texasban a bíróságokon külön „ruhatárban” kell leadni a hátsó zsebben hordott lőfegyvereket. Az utcán vagy a hipermarketben soha nem lehet tudni, hogy egy-egy dühöngő vásárlónál nincs-e egy Colt vagy Smith & Wesson, vagy hogy egy kekec autós nem tart-e egy pofás kis Glock-pisztolyt a kocsija kesztyűtartóban.

A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani. Pont úgy, mint a filmekben Clint Eastwood, vagy Jason Statham. Az eredmény: a legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban 46 728 emberéletet oltott ki lőfegyver egyetlen év alatt. Tízezerrel többet, mint ahányan közúti balesetben haltak meg.

A politikai erőszak évszázados hagyományokra tekinthet vissza Amerikában. Abraham Lincolntól kezdve John Fitzgerald Kennedyig négy amerikai elnök lett lőfegyver halálos áldozata. Ronald Reagan és Donald Trump esetében is csak a szerencsén múlt, hogy az áldozat túlélte a merényletet. És akkor még nem is beszéltünk olyan köztiszteletben álló emberek értelmetlen haláláról, mint Martin Luther King vagy éppen John Lennon, akikkel szintén merénylő végzett.

Itthon eddig a roma sorozatgyilkosságokat és egy hibbant győri szélsőjobbost leszámítva kimaradtunk a fegyveres politikai erőszakból. Adja isten, hogy ez 2026-ra is így maradjon!

Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 11-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)