„Klubrádió“
Esti gyors

Éttermiségi panaszkodás - Kárpáti Iván jegyzete

16/07/2019 18:01

| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió

Mindenhol fagyasztott tintahal, rák, hal tökéletesen egyformán, unalmasan elkészítve. Egységes lények, azok, amiket a Lidlben is árulnak minden városban. A kikötőkben nincsenek kis halászhajók, amikről talán feltételezni lehetne, hogy reggel hozzák a friss példányokat. Ahogy a Balatont a hekk, úgy teríti be a partot ez a mirelit özön.

2019. július 16. Esti gyors-részlet (2019.07.16. Kárpáti Iván jegyzete)
02:32
00:00
Szóval sokszor írtam, beszéltem már arról, hogy mi maradt a liberális demokráciából, mi lett, mi lesz az országból. Morogtam, szitkozódtam, cinikus lettem, aztán megint morogtam, és így tovább. Túl nagy nyomot nem hagytam eddig sem, és már régen kiégtem, tehát úgy döntöttem, hogy most így a nyár közepén elengedek mindent és arról beszélek, amihez aztán végképp nem értek, tehát jöjjön a gasztronómia.

Egy remek hetet töltöttem el a napfényes Horvátországban, hófehér sziklák és gyermekem társaságában. Mivel nagyjából semmit nem tudok főzni, ezért gondoltam majd megoldjuk éttermekkel. Egyszer élünk. Megállapítást nyert, hogy horvát barátaink nagyjából azzal küzdenek (nem, láthatóan nem küzdenek, ez a baj), amivel mi a Balatonnál. A szezon kb. ott is 2-3 jó hónap, a tenger most kezd csak igazából melegedni. A parti és városi vendéglősök az egyszerűbb utat választják: könnyen és olcsón beszerezhető fagyasztott alapanyagból kreálnak valamit a tányérra, Olyat, amit egy 1,5 órás gyorstalpalón kiképzett "szakács" is el tud készíteni.

Én különösen gondban vagyok, mert semmit nem eszem meg, amit a vízből fognak ki. Így a választék nagyjából a meghatározhatatlan összetételű csevapcsicsire, vagy mire, a szintén ebből a gyanús állagú "húsból" készült hamburgerre, rántott húsra és a létező legolcsóbb sajtból, kolbászból, sonkából készült pizzára szűkül, természetesen sültkrumplival és ajvárral. Ezeknek a minősége ráadásul nem függ az étterem áraitól, elhelyezkedésétől. Annyit fizettem ezekért - persze sokszor csodálatos panorámát bámulva -, amennyiért már fine dining kajákat nyomhatok bárhol Budapesten.

A különösen fájdalmas dolog a tengeri cuccok. Mindenhol fagyasztott tintahal, rák, hal tökéletesen egyformán, unalmasan elkészítve. Egységes lények, azok, amiket a Lidlben is árulnak minden városban. A kikötőkben nincsenek kis halászhajók, amikről talán feltételezni lehetne, hogy reggel hozzák a friss példányokat. Ahogy a Balatont a hekk, úgy teríti be a partot ez a mirelit özön. Biztos a Kvarner-öbölben is van Kistücsök, meg hasonlók, de azokat kutatni kell, csak úgy nem ugrasz be valahova minőséget enni.

Szóval főzzenek maguknak, ha Horvátországba mennek, vagy vegyék meg ezt egy árnyalattal olcsóbban, hasonló pocsék minőségben a Balatonnál. Jó hírekkel majd talán legközelebb szolgálok, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke, azt meg hallgassák meg a hírekben én is ezt fogom tenni.

Kárpáti Iván jegyzete a 2019. július 16-i Esti gyorsban hangzott el.