Eörsi: Pekingben és Moszkvában is hallják, ha Trump azt mondja, azt védi meg, ami a tulajdona

Miközben mindenki az Egyesült Államok külügyeivel, Venezuelával, Grönlanddal, Iránnal, béketanáccsal, a Davosban elhangzottakkal volt elfoglalva, kevesebb figyelem irányult az Egyesült Államok belügyeire, pedig sorsfordító lehet Amerika jövőjének szempontjából, mi történik Minneapolisban – véli Eörsi Mátyás. A régi rend felbomlóban van, már nem tartható tovább, nem csak a világban, az Egyesült Államokon belül is – mondta a külpolitikai szakértő a Reggeli személyben.

Ha megnézzük, kik ellen indult vizsgálat, abban a két, januári esetben, amikor az ICE, a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal szövetségi ügynökei, a videófelvételek alapján indokulatlanul lelőttek és megöltek egy-egy civilt, akkor azt látjuk, hogy köztük van Minnesota állam demokrata kormányzója, Minneapolis polgármestere, a testvérváros demokrata polgármestere és a demokrata főügyész, nincs köztük viszont egy ICE-ügynök sem. Nyilvánvalóan politikai leszámolás történik – mutatott rá Eörsi, aki szerint ha nem sikerül rövid időn belül rendezni a helyzetet, akkor polgárháborús helyzet is kialakulhat.

Nemcsak a fent felsoroltak között voltak, akik azt kérték, hogy az ügynökök hagyják el a várost, szövetségi bíró is korlátozta a fellépésüket, amire Donald Trump és a szövetségi kormányzat emberei legyintettek. Itt tehát a jogrendszert is támadás éri, és ha az állandó támadás alatt áll, akkor ennek egyes elemei egyre gyakrabban jutnak majd el a Legfelsőbb Bíróságig – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő. El fogunk érkezni arra a pontra, ahol a bíráknak nagyon világos döntést kell hoznia, Trumpot támogatják vagy az Egyesült Államok alkotmányát alkalmazzák. Én bízom abban, hogy amikor ez a kettő világosan szembekerül egymással, akkor a nagy többség az alkotmányhoz lesz hűséges – mondta Eörsi, aki szerint ha az elnök a testület döntésével is szembemenne, akkor jó eséllyel elsöpörné a népharag.

Ne felejtsük el, hogy novemberben a teljes kongresszust újraválasztják, a közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a demokraták meggyőző többséget tudnak szerezni. Ha ez így lesz – és demokrata oldalon nem szúrják el azzal, hogy az előválasztásokon a radikális baloldal jelöltjeit támogatják –, akkor a kongresszus jelentősen korlátozhatja majd Trump hatalmát. Ha pedig ebből konfliktus lesz az elnök és a kongresszus egésze között, akkor az államapparátus vélhetően szépen fokozatosan átáll majd előbbi oldalára – mondta Eörsi, aki szerint minden nagyobb, forradalmi jellegű változásnál megfigyelhető, hogy kevesen vannak, akik a változás után szeretnének börtönbe menni. Szerintem így lesz ez az Egyesült Államokban, és például Magyarországon is elképesztő mértékű lesz az átállás – tette hozzá.

Ezzel együtt, ami részben magát a Trump-jelenséget is magyarázza, úgy tűnik, hogy az emberek sokszor úgy érzik, a demokratikus intézményrendszer már nem szolgálja őket kellőképpen. Abban mindenképp van igazság, hogy ez az intézményrendszer reformra szorul, hiszen a 19. századra lett kitalálva, nem csoda, hogy a 21. században kevésbé működik jól, kevésbé hatékony már a konfliktusok megoldásában – véli Eörsi.

A külpolitikai szakértő szerint Trump hozzáállása Grönlandhoz viszont éppen olyan, mintha ő ragadt volna a 18-19. században, amikor még területvásárlással növekedett az Egyesült Államok területe. Az amerikai elnökhöz hasonló vezetők esetében nem lehet empátiára vagy belátásra apellálni, az állítja meg, ha erővel szembesítik. Ez most Grönland esetében sikerült, Európának azért van fegyver a kezében, ha nem is katonai, de gazdasági és politikai igen.

Ugyanakkor érdemes továbbgondolni azt, amit Trump ennek kapcsán mondott – vetette fel Eörsi. Azt mondta, azért kell neki Grönland tulajdonjoga, mert mindenki csak a saját tulajdonát védi meg, bérletet, haszonbérletet nem igazán. Ezt a mondatot hallják Pekingben, Moszkvában és egyéb helyeken is. Ennek a mondatnak az a tartalma, hogy azt védjük meg, ami amerikáé, ami kvázi a NATO felmondása, nem jogi, hanem politikai értelemben, ami eléggé veszélyes – mondta Eörsi.

A NATO persze továbbra is a világ legerősebb szövetsége, továbbra is megvan az elképesztő gazdasági és katonai fölénye, ugyanakkor, elrettentő erejének mindig fontos része volt az a percepció, hogy ez egy valóban működő szervezet. A szövetség sikere nem abban áll, hogy háborúkat nyert volna meg, hanem, hogy a puszta léte visszatartó erő, hiszen az agresszornak közös fellépéssel kell szembenéznie. Ha ez a percepció szertefoszlik, az rendkívül veszélyes. Óriási kérdés, mi van, ha elkezdik kipróbálgatni, hogy az Egyesült Államok vagy más szereplő tényleg csak a saját területét védi-e meg. Láttunk azért már provokációkat, orosz részről például a drónok bereptetését – emékeztetett a szakértő.

Eörsivel arról is beszéltünk, miért lehet ellenszenves Európa a jelenlegi amerikai vezetésnek, miért nem baj, ha a Trump-féle béketanács reformra szorítja az ENSZ-t, hogy egy új biztonsági tanácsban lenne-e helye az EU-nak, miért érdemel tapsot a félmunka, amit Trump Gázában végzett, milyen nyomot hagyhat az irániakban, hogy nem érkezett meg a segítség és, hogy milyen válaszút előtt áll Európa.

A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)