Balázs Péter: Trump egyik legfőbb jellemzője a kiszámíthatatlansága

Új ablakban

2026. január 15. Balázs Péter – Reggeli gyors/Reggeli személy (2026. január 15., csütörtök 09:05)

43:57

00:00

Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter

Donald Trump szerint az Egyesült Államoknak azért van szüksége Grönlandra, hogy a NATO még az eddiginél is hatékonyabb és erősebb legyen – erről a Truth Social felületén írt az amerikai elnök. Trump szerint a Golden Dome (Aranykupola) rakétavédelmi rendszerhez elengedhetetlen, hogy Grönland a kezükben legyen, úgy fogalmazott, ennél kevesebb elfogadhatatlan – írta meg a hvg.hu.

„Tudjuk, hogy Trump egyik legfőbb, hanem az a legfőbb jellemzője, a kiszámíthatatlansága, tehát nagyon nehéz megmondani, hogy jövő héten mit fog csinálni és mihez, hogyan nyúl. Ami ennek veszélyes következménye, hogy kedvet csinál másoknak is a szabályszegéshez, tehát ezzel mondjuk Putyin igazolva látja magát, hogyha Trumpnak szabad más államok területére belépni, akkor mi a baj azzal, hogy ő megtámadta Ukrajnát, az az ő érdekszférája. És tulajdonképpen, amit még csak sejthettünk egyrészt Trump első lépéseiből. Másrészt volt egy igen komoly figyelmeztetés, talán nem vettük elég komolyan, az Vance alelnöknek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián az év elején elmondott beszéde, tulajdonképpen már körvonalazta ezt a stratégiát, azt, hogy érdekszférákban kell gondolkodni, Amerika az amerikaiaké, ez a Monroe-elv, Európát odaadjuk Oroszországnak, Kína megkapja Ázsiát, és a többiek pedig engedelmeskedjenek a legnagyobb erőknek. Ez egy borzasztó világot körvonalaz” – mondta a csütörtöki Reggeli gyors stúdiós vendége, Balázs Péter, volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, a Budapest Városdiplomáciai Akadémia igazgatója, hozzátéve, hogy ez a kis országoknak nagyon rossz. Arra is kitért, hogy az olyan szervezetek, mint NATO és a NATO szárnyai alatt az Európai Unió éppen a kis országok védelmét szolgálta.

Szerinte Európa számára válaszlehetőség lehet az, ha az Európai Unió nagyobb önállóságra tesz szert, és képes megvédeni saját érdekeit. Bár az EU eddig a NATO – és azon belül az USA – biztonsági ernyője alatt fejlődött, megjelent egy új formáció, az úgynevezett „Elszántak Koalíciója” (Coalition of the Willing). Ez egy európai központú együttműködés, amelyben az angol–német–francia tengely köré számos NATO- és EU-tagállam sorakozott fel, az USA és néhány, Oroszországhoz közeledő ország – köztük Magyarország – kivételével. A koalícióhoz Kanada, Japán és Ausztrália is csatlakozik, jelentős gazdasági és katonai potenciált képviselve, és a szabályalapú világrend fenntartását célozva.

Élesen bírálta az Orbán-kormány külpolitikáját, amely szerinte tudatos konfrontációra épül, és mára elszigetelődéshez vezetett. Magyarország kikerült az Európai Néppárt védőernyője alól, korábbi szövetségesei elfordultak tőle, és még a szavakban baráti országok sem állnak mellé a döntő szavazásokon.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)