Orbán tovább feszíti a húrt, Trump meghívta Putyint is a béketanácsba
22/01/2026 07:07
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Sokan az ENSZ vetélytársát látják Trump szervezkedésében, Brüsszel perspektívájából dezertálásnak értékelhető, hogy Orbán elfogadta a meghívást. Nemzetközi lapszemle.
Állítólag legkevesebb hatvan országot hívott meg tagként a Fehér Ház, de mivel sokan az ENSZ vetélytársát látják a szervezkedésben, megoszlanak a vélemények a tanács szerepének megítéléséről. Többek között azért, mert Trump Oroszországot is meghívta ebbe a klubba. A Kreml pedig első megközelítésben egyáltalán nem volt elutasító, sőt, jelezte, hogy komolyan fontolóra veszik a meghívást. Brüsszel perspektívájából az orbáni igenlő válasz egyfajta dezertálásként értékelhető – fogalmaz így az EUalive. Orbán annak ellenére pozitívan áll a tanács tagságához, hogy a francia elnök és a német kancellár is óvatosságra intett az ENSZ érdeksérelmét gyanítva a kezdeményezésben. Trump pedig 200 százalékos büntetővámmal akarja sújtani a francia borokat és pezsgőket, amennyiben Emmanuel Macron kikosarazza. Koszovó is igent mondott, a szintén EU-aspiráns Albánia egyelőre nem. Viszont elkötelezte magát Trump szövetségeseként Argentína, Vietnám, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán és Izrael is. A cikk megfogalmazása szerint 1945 óta ez az első kísérlet a második világháború után kialakított világrend megbontására.
Egység vagy kétség? – teszi fel a kérdést a European Central Times annak kapcsán, hogy Orbán elköteleződése Trump felé illetve a gázai béketanács testületében való részvételét tekintve, feszíti a húrt az EU-ban, mert egyre világosabb, hogy az örökös elnöki címre pályázó Trump saját képére formálja majd ezt a testületet. A tagság megvásárlását pedig úgy értelmezi, hogy fizess, hogy a játszámádat játszhasd modellnek tekinthető, míg az ENSZ-ben ez nem így működik.
Az arab világ megelégedéssel nyugtázza a fejleményt, de nem kritikátlanul. Merthogy nem független gondolkodók, hanem politikai alapon szerveződő struktúra. Orbán azonnali igenjét úgy értékeli a lap, hogy továbbra is a világpolitika aktív alakítója akar lenni, miközben kockáztatja az EU-val és a NATO-val kiépített jó viszonyát. A lap feltételezi, hogy nem kell Orbánnak teljesíteni a pénzügyi kötelezettséget, ennek ellenére felvetődhet a kérdés, milyen belpolitikai vitát vált ki, és az is, mibe kerül majd ez az országnak hosszútávon.
Az azerbajdzsáni hírügynökség megírta, hogy a magyar parlament az amerikai kongresszus republikánusainak ösztönzésére az izraeli Knesszettel együtt Donald Trumpot jelölik a 2026-os Nobel-békedíjra. Modernkori történelmünkben nem fordult elő, hogy parlamentek fogjanak össze ilyen cél érdekében. A Nobel-bizottságnak megküldött levélben kiváló vezetőnek, kivételes államférfinak nevezik az amerikai elnököt, aki rendkívüli bátor, víziója egyértelmű, kreativitása és eltökéltsége pedig a világ számos fegyveres konfliktusának felszámolásához vezetett. Felsorolják az India és Pakisztán, Thaiföld és Kambodzsa, Kongó és Ruanda, Azerbajdzsán és Örményország, Szerbia és Koszovó, Egyiptom és Etiópia között született békekötéseket, amelyek mind Donald Trump érdemei. Az indoklásban kitérnek a gázai-izraeli békekötésre és az Ábrahám-egyezmény tető alá hozására is.
A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
