Amerikai ingatlandiplomácia: "foglalj el egy területet erőszakkal, utána fizessél bérleti díjat és megtarthatod"

Szerdán beszámolók kezdtek terjedni arról, hogy az Egyesült Államok és Oroszország egy új béketervben állapodott meg, ami jelentős ukrán engedményeket követelne, köztük területek feladását, illetve az ukrán hadsereg drasztikus leépítését. A hírek szerint a tervezetet Donald Trump elnök követe, Steve Witkoff, valamint az orosz különmegbízott Kirill Dmitrijev készítette. Ugyanakkor sem Washington, sem Moszkva nem erősítette meg hivatalosan a terv létezését. Balázs Péter volt külügyminisztert, volt uniós biztost, a Budapesti Városdiplomáciai Akadémia igazgatóját kérdeztük erről a Megbeszéljük csütörtöki adásában.

Ahol elmondta, az jó hír, hogy a másodlagos szankciók (amelyek a legnagyobb orosz olajvállalatokat, illetve az orosz olajat importálókat érintik) ügyében az Egyesült Államok végre elszánja magát, és tényleg cselekszik. Ugye ez az a széria, amiből Magyarország fölmentést kért és kapott. Majd meglátjuk, hogy mennyi időre – jegyezte meg.

Erről a bizonyos béketervről valóban tárgyaltak illetékes szakértők. Kérdés, hogy mennyire bízhatunk meg azokban, akik tárgyaltak. Ukrán részről is volt résztvevő. Amerikai részről ismét láttuk „az igen tiszteletreméltó ingatlanügynököt”, Steve Witkoffot, miközben egy korábbi szereplő, Keith Kellogg látványosan visszavonult, lemondott, mert úgy tűnik, nem ért egyet ezekkel a javaslatokkal. Nem tudni, hogy volt-e, és ha volt, milyen fölhatalmazásuk a tárgyalóknak és pontosan kitől. És politikai állásfoglalás itt még nem nagyon hangzott el, azt azért már hallottuk, hogy Kijevben nem értenek egyet ezzel a tervel. A terv vegyes felvágottnak tűnik, mert vannak benne észszerű elemek és vannak benne nehezen elképzelhető elemek egyaránt.

Megismételte, hogy Európa nélkül nincs megállapodás, és az ukránok egyenrangú részvétele nélkül sincs, hiszen orosz és ukrán erők állnak szemben egymással a harctéren. És hogyha egy picit tovább megyünk, itt van néhány egészen érdekes ötlet, például az ukrán hadsereg részleges lefegyverzése, csökkentése, ilyen katonai eszközökről kölcsönösségi alapon szokás tárgyalni. Most fenyegetik egymást ukránok és oroszok, mit lép Oroszország? Továbbá miért mondana le Ukrajna a nehéz körülmények között kifejlesztett hadserege egy részéről, miért adna föl nehezen megszerzett fegyvereket, amelyekkel meg tudja védeni magát? Tehát itt hiányzik az ellentételezés, hogy mi az a biztosíték, mi az az állapot, ami megérhetne ennyit, és utána jön a következő, ami csak nyomokban szerepel, hogy ki fogja garantálni az esetleges föltételek betartását és a béke fenntartását, megőrzését.

Donald Trump politikai érzelmei is sokat hullámoztak már, mert hol errefelé hajlott, hol arrafelé, és azért Witkoff barátjának az ingatlanos bizniszben szerzett tapasztalata is nyomot hagyott ezen az állítólagos béketerven, hogy „Oroszország fizessen valami bérleti díjat az elfoglalt területekért”. Hát ez azért merőben új a diplomáciában és az ENSZ alapelveit is fölrúgná, „foglalj el egy területet erőszakkal, utána fizessél bérleti díjat és megtarthatod”. Érdekes ingatlandiplomáciai megközelítés, tényleg. Elképesztő – jegyezte meg műsorvezetőnk.

Van egy orosz mondás, amit szoktak ilyenkor hangoztatni, a vérrel szerzett föld, tehát az orosz fölfogásban amiért megküzdöttek, az már az övék, miért fizetnének érte egy külön bérleti díjat, úgyhogy orosz oldalról is kétséges, hogy ilyenbe belemennének, de ez teljesen abszurd dolog, mert legitimálná az erőszakos területfoglalást.

Amit a magyar kormány gyakorlatilag képvisel (hogy Ukrajna megadása árán is legyen béke), az szerinte politikailag és erkölcsileg még egy szinttel lejjebb van, mint ez a Witkoff-féle bérleti díj, mert itt még csak nem is fizetnének az oroszok, hanem azt sugallja, hogy adják föl az ukránok azt, amit már elraboltak tőlük, mondjanak le róla. Holott látjuk, hogy Ukrajna most már több éve sikeresen ellenáll, hiszen az orosz inváziót egy vonalon megállította, és csak pártíz kilométert mozgott a front ide-oda, tehát sikeresen védekezik. Ezt tudja folytatni, ha megkapja hozzá a nyugati részről eddig adott támogatást, vagy még annál is esetleg többet.

Arról elítélően beszélt, hogy ha Magyarország beáll ilyen amorális alkuk mögé, és ezt az egyoldalúan szajkózott háborús propagandát folytatja, aminek se vége, se hossza, és nem úgy foglal állást, hogy van egy agresszor, van egy áldozat, és az ENSZ-re, meg egyáltalán a nemzetközi kapcsolatok igazságosságára gondolva úgy, hogy minden államnak joga van a saját szuverén területén belül békésen élnie, és egymást katonai eszközökkel sem fenyegetni, sem megtámadni nem szabad. Erről nem térhetünk le, mert akkor fölborul a világrend, és előbb-utóbb Magyarország is a rövidebbet húzhatja, azzal együtt, hogy most véd minket a NATO, és ugye a Kárpátok mögött közvetlenül az orosz expanzió minket ma még nem fenyeget, de már fenyegetett. És vannak történelmi tapasztalatok, hogy milyen az, amikor az orosz hadsereg eljut a magyar területekre, akár 1849-ben, akár 1945-ben vagy ’56-ban – jelezte Balázs Péter.