„Vásároljon
Reggeli gyors

Elképesztő szamárságokat beszél a katonadalokat visszasíró Maróth

30/12/2019 14:54

| Szerző: Klubrádió

Nagyon furcsa, ha egy tudós olyanról nyilatkozik, amit egy iciripicirit sem ismer – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A pedagógus Maróth Miklós, az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének minapi interjújára reagált, és egyik döbbenetből a másikba esett.

2019. december 30. Reggeli gyors-részlet/Interjú, Arató László (19.12.30.)
09:42
00:00

Olyan szinten tájékozatlan a magyarországi irodalomtanítás és a diákok olvasási szokásai kapcsán Maróth Miklós, a magyar tudományos élet egyik kiemelt vezetője, hogy az, mondhatni, a „dicsőségére válik” – fogalmazott a Klubrádióban Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A tanári társulás tisztségviselője szerint éppen Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke az, aki álomvilágban él, és nem a mai diákok, akikről ő ugyanezt állítja – legalábbis a fiatalokat érintő kulturális folyamatok és a magyartanítás tekintetében. Marót Miklós olyan szamárságokat, csacsiságokat mond, minthogy a Hetvenhét magyar népmese erkölcsi kiállást sugall szemben a Harry Potterrel. Az igazság azonban az, hogy az egyébként nagyszerű Hetvenhét magyar népmese speciel nem erkölcsi tantételgyűjtemény, míg a Harry Potter, amelyet Maróth Miklós nyilvánvalóan nem olvasott, alapvető morális értékeket közvetít például hűségről, közösségért való kiállásról, antirasszizmusról, szolidaritásról. Nagyon furcsa tehát, ha egy tudós olyanról nyilatkozik, amit egy iciripicirit sem ismer – tette hozzá a magyartanár.

Miért nem két magyart?

Arató László azután mondta el véleményét, hogy Maróth Miklós interjút adott a kormánypárti PestiSrácoknak, ahol többek között arról beszélt, a mai, multikulti hatása alatt álló fiatalok álomvilágban élnek, és nagyon hiszékenyek, hiányzik számukra a hazafias nevelés. Ezt többek közt azzal magyarázza, hogy a diákok a szerinte erkölcsi kiállást sugalló Hetvenhét magyar népmese, az Egri csillagok, vagy éppen katonadalok helyett a Harry Potterből és Pókemberből meríthetik az élményeiket.

Széchenyi-díjasok - Maróth Miklós
 
 Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista budapesti otthonában 2016. április 25-én. MTI Fotó: Czimbal Gyula
 

„Ha elolvassa az Egri csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat” – érvelt Maróth Miklós, aki azt sem érti, miért kell az iskolában a gyerekkel egy magyar és egy európai mesét olvastatni alsó tagozatban? „Miért nem két magyart? A magyaros szókincs a magyar népmesén fog fejlődni”– tette hozzá a tudós, aki az interjúban nem csak az ifjúság irodalmi érdeklődését bírálta folyamatosan, hanem az iszlámot is, miközben az európai kultúrát dicsérte.

Szerinte az iszlám, amely egyre terjed kontinensünkön, a baloldali pártok segítségével tud beépülni Európába, a folyamat során pedig „a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni”. Maróth Miklós azt a véleményét is megosztotta az interjúban, miszerint a muszlimok nem ismerik a kötelesség európai értelemben vett fogalmát, alig dolgoznak, talán ha napi húsz percet, helyette inkább teáznak, kávéznak, beszélgetnek. Európában azonban ez nincs így, itt kötelező dolgozni, mindenki csinálja a saját feladatát. Az első tehát, ami az európai kultúrával együtt el fog tűnni, az az európai hatékonyság – mondta.

Nevetséges elvárás

Arató László szerint nem csak az furcsa, amit Maróth Miklós a Hetvenhét magyar népmeséről és a Harry Potteről mond, de az is egészen elképesztő, amiket az Egri csillagokról állít. A tanári egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Gárdonyi-regény mai is a kötelező olvasmányok egyike, szinte minden iskolában tanítják. Ha tehát ezen múlik a nemzeti identitás megőrzése, akkor nincs probléma, mert az Egri csillagok tananyag, ahogy az alsó tagozatos tankönyvek is tele vannak népmesékkel. A pedagógus azonban azt is hangsúlyozta, nevetséges egy könyvtől olyan hatást várni, amiről Maróth Miklós beszélt a haza és a kereszténység védelme kapcsán. Az az igazság, hogy az Egri csillagok már az ötvenes évektől kötelező olvasmány volt, de ez nem óvta meg az ifjúságot sem a Szovjetuniótól, sem az ateizmustól.

Másrészt, ha csak a népmeséket és az Egri csillagokat erőltetjük, és nem válogatunk a listára olyan köteteket is, amelyeket a más iránt érdeklődő gyerekek is elolvasnak, akkor egy csomó diákból nem lesz olvasó – mondta Arató László, aki megjegyezte, egyébként Maróth Miklós generációja is olyan nagy magyar szerzőkön cseperedett fel, mint Verne Gyula vagy May Károly. „Annyira tréfás, hogy nem látja, az ifjúsági irodalom sosem egyszerűen magyar irodalom volt.”

 
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke
Fotó: Szigeti Tamas, MTA
 

Harcias hazafiság a XXI. században

És volt Maróthnak még egy „tündéri” állítása – fogalmazott ironikusan Arató László. Nagyon elszomorító, hogy a tudományos vezető szerint a hazafiságra a katonadalok adják a kulturális mintát, a nemzeti önazonosság pedig militáns, harcos identitás kell, hogy legyen, mert szerinte ma is ez a tartalmas és korszerű.

A direkt politikai üzenet ugyancsak végtelenül elszomorító, tudniillik az, hogy ha a gyerek az Egri csillagokat olvassa, akkor nem kell neki elmagyarázni, Orbán Viktor miről beszél a keresztény identitás megőrzésének emlegetésekor. Ezek szerint azt, hogy ma hogyan kell a hazát szeretni, egy olyan regényből lehet megtanulni, amelyben idegen fegyveres csapatok akarják megszállni az országot, ezért értelemszerűen a katonai fellépés szükséges ellenük, miközben a mai helyzet nem analóg az ötszáz évvel ezelőttivel. Ez a harcias hazafiságfelfogás tehát egészen elképesztő a XXI. században – mondta a a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Arató Lászlóval
2019. december 30., hétfő 08.35
riporter: Szénási Sándor