„Vásároljon
Tűréshatár

Elég egy NAT-nyi tudás?

21/08/2021 09:02

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Mire jó a Nemzeti Alaptanterv, miért kell lerövidíteni a pedagógusképzés idejét, ki fogja tanítani a gyerekeinket és mire? Tudni kell, vagy hinni? Mi folyik ebben az országban?

2021. augusztus 16. Tűréshatár (2021. augusztus 16., hétfő 19:00)
00:00
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs Szerkesztők: Szunyogh Szabolcs

Az Orbán-kormány szerint ma nem pedagógus, nem szakember kell egy iskolába, hanem tanítás-végrehajtó iparos. Az iskola egyébként is egy oktatás-végrehajtási intézmény, szigorú felügyelettel. (Meg persze iskolarendőrrel.) A pedagóguspálya lassan kiürül, fiatalok nem választják, akik tehetik, elhagyják, akik meg egész életükben ezt csinálták, lassacskán kiöregednek. A kép siralmas, a kormány erősködik a Nemzeti Alaptantervvel, rövidíti a pedagógusképzés idejét, a többség számára elfogadhatatlan személyre, nevezetesen Takaró Mihályra bíz fontos feladatokat, Wass Albertet, Nyírő Józsefet, Tormey Cécile-t emeli be a tantervbe. Mindezzel azt éri el, hogy a gyerekekben csökken az érdeklődés a tudás iránt, a kompetenciafelmérések egyre rosszabb eredményeket mutatnak.

Mire lenne jó a NAT?

Annak idején Vekerdy Tamás mutatta előadásokon, hogy az északi országok alaptantervei nem könyvnyi terjedelműek, hanem csupán füzetnyiek, és mint az élet bizonyítja ott az oktatás történelmi távlatokból szemlélve is sikeresek, eredményesek. Magyarországon sem azért készült nemzetinek nevezett alaptanterv a rendszerváltozás idején, hogy az valamiféle szentírás legyen, hanem azért, hogy arra építve akár minden egyes iskola is ki tudja dolgozni a saját, egyedi tantervét. A pluralizmus volt a cél. Trencsényi László egyetemi tanár, oktatáskutató mesélte el saját élményét, hogy a Börzsöny vidékén sok faluban a málna volt a megélhetés forrása, málnaéréskor még a vasárnapi mise is később kezdődött, mert a papnál is le kellett szedni a termést, és bizony az irodalomórákon is rendre a málnáról volt szó, még a Kalevala oktatásakor is. Nos, a NAT-nak ez lenne az értelme, tehát hogy vezérfonalat adjon, nem pedig az, hogy rákényszerítsék mindenkire.

Oktatás - A Hálózat a Tanszabadságért demonstrációja
 
MTI Fotó: Marjai János
 
 

Trencsényi László szerint nem az a lényeges kérdés, hogy mit tanítsunk, hanem az, hogy hogyan. Bármit taníthatunk, ami szükségesnek látszik. A nemzeti alaptantervet ezért is kell – a törvény szerint is – ötévente frissíteni. Érdekes lenne tudni, hogy ebben a járványos időszakban esetleg beemelték-e a tantervbe a vírusokról szóló ismeretek oktatását, illetve a későbbiekben lesz-e több szó általában a vírusok természetéről a biológiaórákon. A nagy alaptanterv persze erre nem tud reagálni ilyen gyorsasággal, de a pedagógusok igen, és valószínűleg meg is teszik, bíznia kellene az irányításnak a tanárok tantervkészítő kreativitásában.

Kik, hogyan, mit?

Létezett egy Köznevelési Tanács, amelynek 23 tagja volt – idézi fel Trencsényi László. 3 tagot jelölhetett a miniszter, a többieket szakmai szervezetek delegálták. Ez a szervezet úgynevezett kerettanterveket dolgozott ki különböző iskolatípusokra, szám szerint 17-et. Ez már segítség volt az egyes intézmények számára, de nem doktrína. A különböző iskolák kiválaszthatták, hogy melyik passzol legjobban az ő gyerekeikre. Aztán persze az egészet tovább finomíthatták. Most mi van? Miközben a társadalmi szelekció egyre erősebben jelenik meg, a NAT lényege a nemzeti identitás kialakítása. Az egyházak szerepe erősödik az oktatásban is, a tanárképzést lebutítja a kormány. A koronavírus járvány idején a gyerekek 20 százaléka egyszerűen eltűnt az oktatásból. Ez van.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg: Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás.

Tűréshatár
2021.08.16., hétfő 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs