Magyarország választ
múlva
2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Publicisztika
A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete

Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.

Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete

Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.

Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
Publicisztika

Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete

A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is.  2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.

Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete

Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.

A hang - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hang - Szénási Sándor jegyzete

Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.  

Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete

15/01/2025 18:03

| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.

2025. január 15. Szénási Sándor jegyzete - Esti gyors (2025. január 15., szerda)
05:01
00:00

Az amerikai tőzsdefelügyelet beperelte Elon Muskot csalás miatt, nem először egyébként, 2018-ban már volt közöttük egy pengeváltás, ami egyezséggel zárult, de a mostani állítólag más természetű.

A világ leggazdagabb embere 2018-ban még demokratákat udvarolt körbe, a 2012- es Barack Obama melletti fellépés után 2016-ban Hilary Clintont, 2020-ban Joe Bident tolta, egy ideig, nyilván kormányzati nyomásra, Kijev támogatásában is részt vett, a műholdrendszerét az ukránok az oroszok bemérésére használhatták, aztán, ahogy mondani szokás megfordult benne a borjú. A politikai közlekedőrendszerben átkelt a jobboldalra.

A fordulat mintha 2022-ben kezdődött volna, Musk legalábbis akkor jelentette be, hogy ezután republikánus jelölteket fog támogatni. De ennél többet is tett: az elmúlt két év alatt a Politico számításai szerint13 ország kormányával keveredett konfliktusba, Romániától Brazíliáig, Ausztráliától  Finnországig, változatos témakörben, de mindig a pénz és hatalomvédte bensőség kivételezett tagjaként. Az anyagiakat tekintve ez, ha nincs is rendben, érthető, a durva politikai befolyásolás nyilvános gyakorlása azonban, amit néha kocsmai szinten űz, eddig ritkaságnak számított milliárdoséknál. Úgy értjük: a lobbizás, fenyegetőzés, zsarolás persze a gazdasági élet része volt mindig, hisz tudjuk, az üzlet nem feltétlenül az úriemberségről szól, de a gátlástalanságot, ha lehetett, próbálták elrejteni.

Másrészt Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk. A hangnem hol csak gúnyos, hol fenyegető, és parancsoló. Egy példa: a brit uralkodótól azzal követeli Starmer kormányfő lemondatását, és bebörtönzését, mert az állítólag bűnrészes egy brit-pakisztáni banda bűncselekményeiben, amely nők ezreit zsákmányolta ki szexuálisan 1997 és 2013 között, amikor Starmer egy ideig az ügyészi hivatal vezetője volt.

Ami érdekes: Musk szinte kizárólag nyugati országokkal szórakozik, Németországgal, Finnországgal (Sanna Marin exkormányfő bulizása) Ausztráliával, Kanadával, Írországgal, Dániával, Hollandiával, illetve az amerikai „hátsóudvar”, vagyis Közép-és Dél Amerika politikusaival. Azokkal a területekkel tehát, amelyeket Washington befolyási övezetként, finomabban szólva szövetséges világként tart számon. Itt akar az új kormány tagjaként „rendet tenni”, trumpizálni, amit lehet, terepet tisztítani a főnöknek is, meg a maga vállalkozásainak is, persze bőven használva közben az amerikai szélsőjobb ideologikus szólamait. Kínával például már más a helyzet: Musk megdicsérte a pekingi vezetés népe iráni felelősségérzetét, ami szerinte nagyobb az amerikai (értsd demokrata) eliténél, mindezt természetesen azután, hogy Sanghajban elkezdett termelni a Tesla gigagyára. 

Ő (Kínát azért leszámítva) jól akarja érteni Trumpot, aki – minden félreértést elkerülendő - nem a világból akarja Amerikát visszavonultatni, hanem csak azokról a helyekről, ahol fölöslegesen pazarolná az erejét holmi nyugati értékek védelmében, ahol nincs elég haszon, és amelyeket ebből következően átenged másoknak. Ukrajna ilyen: ha az Unió akarja, védje meg, ha nem tudja, maradjon az oroszok partvonalán, akiket azonban a lengyelországi és romániai amerikai bázisok kellőképpen féken tartanak. De ennyi.

A Musk ellen most megindított tőzsdefelügyeleti vizsgálatot sokan egyfajta féltékenységi rohamként is látják azok részéről, akik szerint a fickó túl közel került a húsosfazékhoz, és csökkentheti az esélyüket, hogy az újraamerikanizált Nyugaton másoknak is jusson az üzleti jóból, amit Washington követel ki a vállalkozásainak. Mások persze azt mondják, ez tévedés, a tőzsdefelügyelet csak a dolgát végzi.

Mint ahogy Musk is.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 15-ei adásában hangzott el.