„Vásároljon
Esti gyors

Egész csoportot félemlíthet meg a szivárványos zászló elégetése, léphetne a rendőrség

17/08/2020 20:35

| Szerző: Klubrádió/szg

A rendőrségnek vizsgálnia kell a motivációt, hogy gyűlöletbűncselekmény történt-e a szivárványos zászlók letépésénél és egy esetben elégetésénél – mondta Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője.

2020. augusztus 17. Esti gyors / részlet, Demeter Áron (20.08.17.)
05:51
00:00

Gyűlöletbűncselekmény-e a szivárványos zászlók nyilvános elpusztítása, vagy a véleménynyilvánítás része – erről kérdeztük az Esti gyorsban Demeter Áront, az Amnesty International emberi jogi szakértőjét. Először arról az esetről beszéltünk, amikor az Aryan Greens (Árja Zöldek) nevű FTC-szurkolói csoport letépte, megtaposta és felgyújtotta a Pride miatt kikerült zászlót, amely a ferencvárosi önkormányzat épületén volt. Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere azóta közölte, hogy ismét kitűzték a zászlót. (A kormánypárti 888.hu egyébként úgy kommentálta a szélsőjobboldali akciót, hogy „Így kell ezt!”.

Azt mondta: szerintük a körülményekből arra lehet következtetni, hogy fennáll a gyűlöletbűncselekmény gyanúja, ezért vizsgálnia is kellene a rendőrségnek az esetet. Tavaly óta hatályban van egy ORFK-lista, amely kifejezetten gyűlöletbűncselekményekre vonatkozik, és úgy véli, ennek több pontja is megvalósul. Az egyik ilyen, hogy van-e szervezett gyűlöletcsoport a háttérben, és az Aryan Greens nevű szélsőjobboldali „szurkolói kör” korábbi aktivitása alapján egyértelműen ilyen.

Volt egy másik eset is, amikor egy szélsőjobboldali párt politikusa szedte le a zászlót a városházáról és szaladt el vele (a rendőrök elől is). Demeter Áron azt mondta, a rendőrségnek minden esetben vizsgálnia kell, hogy előítélet van-e a háttérben. Fontos megjegyezni, most van a Budapest Pride-hónap, és az említett indikátorlista alapján szimbolikus elkövetésnek számít a szivárványos zászló elégetése, mert az köztudottan az LMBT-közösség nemzetközi jelképe – mondta Demeter Áron.

Kifejtette: lehet közösség tagja elleni erőszak egy tárgy vagy épület elleni akció is, például egy zsinagóga, emlékmű vagy zászló megrongálása, ha alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen a közösség tagjaiban. Lehet érte börtönbüntetést adni, ez Magyarországon jellemzően felfüggesztettet jelent. Szerinte fontos, hogy legyen belőle ügy, mert egy egész csoportban kelthet félelmet.

Az Amnesty szakértője javuló tendenciát lát a rendőrségnél, úgy véli, egyre hatékonyabban járnak el az ilyen ügyekben, de természetesen nem mindig.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: 

Esti gyors
2020. augusztus 17. 18:20
Műsorvezető: Dési János