Csökkent az onkológiai éberség

Tízezer rosszindulatú daganatos beteget rejthetett el eddig a koronavírus Magyarországon. Évek óta nem volt olyan alacsony az új rosszindulatú betegséggel regisztráltak száma mint 2020-ban – derült ki a KSH adatbázisából, amelyet május végi cikkében a G7 elemzett. Az okok mögött a koronavírus-járvány alatti szűrések elmaradása állhat, amiről a Klubrádió Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt kérdezte.

A kutató a rendhagyó adatok lehetséges magyarázatához előzetesen megjegyezte, a daganatok egy része öröklődő genetikai hajlam miatt, más részük civilizációs okból, az életmód következtében keletkezik. Lehet, hogy a koronavírus-járvány alatt bizonyos daganattípusoknál a külső, illetve életmódbeli kíváltó tényezők némiképp háttérbe szorultak; de az összes többi daganatnál csak arról lehet szó, hogy nem kerültek időben a látótérbe. A korai felismerés, az onkológiai éberség csökkenhetett a lakosság részéről is, mert a kisebb panaszok, tünetek esetén is a Covidtól való félelem miatt nagyon sokan ódzkodtak bemenni bármilyen egészségügyi intézménybe. Tehát egyrészt a Covidtól való rettegés erősebb volt, mint hogy a daganatgyanúval az emberek foglalkozzanak; másrészt a daganatos esetek (a szűréseknél is) nagyobb része akkor derül ki, amikor valaki elmegy egy bőrgyógyászhoz, fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, urológushoz vagy bármilyen szakorvoshoz, és ott merül fel, hogy nincs-e valami ciszta vagy rosszindulatú megnagyobbodás, amit már ki kellene vizsgálni. Ezek a személyes orvos-beteg találkozások maradtak el 30-40 százalékban, amiből kiderülhetett volna, hogy valakinek van valamilyen korai stádiumú daganata – mondta Dózsa Csaba. 

Az előttünk álló időszakra vonatkozóan a szakember feltette a kérdést, hogy – mivel akinél észrevétlenül ugyan, de elindult ez a betegség, és két-három év alatt súlyosabb állapot lép fel – a képalkotó diagnosztika, a labordiagnosztika és a daganatsebészet készen áll-e arra, hogy egy nagyobb tömeget el tudjon látni? 

Az ellátórendszer mentségére Dózsa Csaba felhozta, hogy a daganatterápia a koronavírus-járvány alatt is hasonló intenzitással működött, mint előtte. A minisztérium a kemoterápiát és a sugárterápiát is ugyanolyan módon és mennyiségben finanszírozta, nem kellett bezárnia semmilyen onkológiai osztálynak, viszont az odavezető út vált kérdésessé. Az egészségügyi szakember a problémát jelenleg leginkább a sebészetben látja: a finanszírozási rendszer (a fix magas bér) nem ösztönzi az orvosokat arra, hogy többletmunkát vállaljanak és az elhalasztott eseteket "leoperálják". Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljanak az adatok, akkor néhány hónapon belül erre gyors választ kell adni – hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász.

"Az embereket rá kell venni, hogy vegyenek részt a szűréseken. A lakossági kommunikációban vissza kell erősíteni az onkológiai éberséget, az ellátórendszernek – ami még nincs igazán megszervezve – pedig ugrásra készen kell állnia. Van egy programunk, amiben azon dolgozunk, hogy a betegútszervezést megoldjuk: valakinek rögtön meg kell fognia a beteg kezét, és ütemesen végig kell vezetnie a rendszeren (laborvizsgálatok, CT-vizsgálatok, szakorvosi konzultációk), egy csomó vizsgálati sort kell egymás után megszervezni, hogy ne 6-8, hanem csak 1-2 hónapig tartson ez a folyamat. Ehhez betegútmenedzserekre van szükség, ami óriási feladat, de ezt meg kell szervezni a mostani egészségügyi rendszerben" – vázolta a megoldást Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

A teljes beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!