Csicsmann: Eszkalációt, további olajáremelkedést hozhat a húszik belépése
30/03/2026 09:21
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Amennyiben szárazföldi beavatkozásra kerül sor Iránban, akkor a Kharg-sziget elfoglalása az egyik logikus lépés. A másik, amiről lehet hallani, hogy valamilyen speciális kommandó szállna partra, amelynek a feladata a nukleáris létesítmények ellenőrzése, és a dúsított urán felkutatása lehet – mondta Csicsmann László a Reggeli gyorsban. A Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a húszik rendelkezhetnek még jelentős mennyiségű katonai eszközzel és belépésük a szaúdi olaj exportját veszélyezteti.
Bár Donald Trump pénteken még arról beszélt, hogy a Közel-Kelet végre felszabadult az iráni terrorfenyegetés alól és belátható a háború vége, vasárnap a Washington Post már arról írt, hogy Fehér házi források szerint a Pentagon egy többhetes szárazföldi műveletet készít elő, amit ugyan az elnök még nem hagyott jóvá, de a múlt héten több ezer amerikai tengerész és tengerészgyalogos érkezett a térségbe és még úton is több ezren vannak. Trump – miután bejárták a sajtót a szárazföldi művelet tervéről szóló hírek a Financial Times-nak szokásához híven nem túl egyértelműen nyilatkozott, beszélt arról, hogy "elvehetné" az iráni olajat, ő ezt preferálná, de ezt az Egyesült Államokban sok "hülye" nem támogatná, majd elmondta, "lehet, hogy elfoglaljuk a Kharg-szigetet, lehet, hogy nem", "sok lehetőségünk van". Ez ugyebár az a sziget, amely kulcsfontosságú Irán olajexportjában.
Az amerikaiak vágyvezérelten indították ezt a katonai beavatkozást, most pedig futnak a pénzük után – mondta a Klubrádiónak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, aki szerint semmiképp nem kell olyan invázióra számítani, mint amit anno Irak esetében láttunk, sokkal célzottabb akcióról lehet szó. Alapvetően a stratégiai pontokat akarják majd fennhatóságuk alá vonni, a cél a Hormuzi-szoros körüli partok pacifikálása és a 400 kiló dúsított urán kimenekítése lehet – magyarázta Gyarmati.
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint, ha szárazföldi akcióra kerül sor, akkor valóban a Kharg-sziget elfoglalása az egyik logikus lépés. A másik, amiről lehet hallani, hogy valamilyen speciális kommandó szállna partra, valószínűsíthetően Bandar-Abbász környékén. Ennek a csoportnak a feladata lehet a nukleáris létesítmények ellenőrzése, és a dúsított urán felkutatása – mondta a Külügyi Intézet vezető kutatója a Reggeli gyorsban.
Csicsmann szerint, hiába beszél Trump mindezzel párhuzamosan arról is, hogy tárgyalásokat szorgalmaz, az eszkaláció irányába mennek az események, hiszen közben a jemeni húszik is csatlakoztak a háborúhoz Irán oldalán. A szakértő szerint nem véletlenül vonakodtak egy hónapig, meggyengülten érte őket a háború kitörése, a mostani belépésből viszont arra következtethetünk, hogy iráni utánpótlás nélkül is vannak még eszközeik, eleve rendelkeznek jelentős mennyiségű hajók elleni és egyéb rakétákkal. Nem biztos, hogy a húszik rakétái vagy drónjai csak Izraelt fogják támadni, ahogy az elmúlt napokban láttuk. "Itt eszkalációra számítok, támadhatják a Vörös-tenger vagy akár a Perzsa-öböl térségét, mindenek előtt Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket" – véli a szakértő.
A húszik csatlakozásával ráadásul veszélybe kerülhet a szaúdi olaj szállítása is, ami tovább emelheti az árakat, igazzá válhat, amit az iráni propaganda a háború elején kezdett mondogatni és akár közelítheti a 200 dolláros hordónkénti árat – mondta Csicsmann.
Közben Irán már nem napi ezres, inkább csak napi százas nagyságrendben lő ki ballisztikus rakétákat, a jelek szerint még nem fogyott ki a készletből, a drónokat pedig lényegében korlátlanul tudják pótolni – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Mindezzel párhuzamosan Pakisztánban a helyi vezetés Egyiptommal, Törökországgal és Szaúd-Arábiával karöltve tárgyal arról, hogyan lehetne megakadályozni a háború további kiterjedését. Valamilyen védelmi mechanizmus felállításáról, a Hormuzi-szoros szabad hajózásának feltételeiről van szó, kérdés viszont, hogy lehet-e ennek bármilyen következménye, hiszen Irán részéről nincs meg a bizalom az Egyesült Államok és Izrael iránt –hívta fel a figyelmet Csicsmann.
A teljes beszélgetést és az összeállítást meghallgathatják a fenti lejátszókra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért a hanganyagok meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. március 30., hétfő 7:14
Riporter: Szénási Sándor
A lényeg/Bacsa Botond összeállítása
2026. március 30., hétfő 6:00
