"Ha megkímélik az energetikai infrastruktúrát, akkor is hetekbe tellik a termelés helyreállítása"

"Nagyobb bajban vagyunk, mint a hetvenes években: az iráni háború okozta energiaválság súlyosabb, mint az 1973-as és az 1979-es válság együttvéve – erre a veszélyre hívta fel a figyelmet Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója" – mondta a Reggeli személyben Deák András György közgazdász, energetikai szakértő.

A John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a hetvenes években részben maga a pánik okozott hiányt, most viszont nagyon is valós, fizikai szűkösség alakult ki az olajpiacon. A Perzsa-öbölben termelik a világ olajának több mint 20 százalékát, és ha ennek egy részét sikerül is a Vörös-tenger felé átirányítani, így is a globális ellátás 13–15 százaléka ragad bent, az ehhez kapcsolódó termelőkapacitásokat pedig fokozatosan le kell állítani. Ha nem lövik szét az infrastruktúrát, akkor is egy-két hónapra van szükség a termelés helyreállításához – magyarázta Deák. Igaz, hogy az előző válságok tanulságai alapján ma már több országnak van stratégiai készlete, a fejlett gazdaságoknak és Kínának együtt annyi, amivel nagyjából fél évig pótolható lenne a kiesés, de ebből nem mindenki részesül, sok államnak egyáltalán nincs tartaléka. Bangladesben például már elfogyott az olaj, lényegében megállt az élet, az olajhiány tehát rendkívül egyenlőtlenül csapódik le a világban. Ráadásul könnyen pánik alakulhat ki a piacon: akinek nincs olaja, az bármennyit hajlandó lesz fizetni érte, az árak pedig így nagyon gyorsan az egekbe szökhetnek – mutatott rá a szakértő.

Irán a Hormuzi-szoros lezárását kvázi „nukleáris opcióként” tartogatta addig, amíg nem sikerül atomfegyvert előállítania; az elmúlt harminc évben arra készült, hogy egy esetleges támadásra ezzel válaszoljon. Ennek megfelelően nagyon átgondoltan, decentralizáltan rejtette el katonai képességeit a szorosban és környékén: kisméretű, gyorsan és váratlanul csapást mérni képes eszközöket telepítettek, amelyek komoly károkat okozhatnak az áthaladó tankereknek. Ezért Deák szerint sem amerikai szárazföldi, sem akár a NATO-val közös hadműveletben nem reális a katonai megoldás.

Marad tehát a politikai út. Deák úgy látja, hogy Izrael és az Egyesült Államok a stratégia lényegét tekintve nem változtatott:  azt teszik, mint az első napon, ütemesen bombázzák az iráni kapacitásokat, miközben közben egy globális olajellátási válság körvonalazódik. Irán olyan feltételeket szabott a szoros újranyitásához, amelyek nyilvánvalóan irreálisak; az ugyanakkor érthető, hogy valamilyen garanciát szeretne arra, hogy nem éri újabb támadás – tette hozzá.

Társadalmi folyamatok – például az iráni rezsim leváltása – és a nemzetközi politikai rendezések egyszerűen nem tudnak olyan sebességgel végbemenni, mint amilyen ütemben az olajpiac reagál. Itt nincs idő éveken át arról tárgyalni, mi lenne elfogadható a feleknek, mint az orosz–ukrán háború esetében: legfeljebb heteink vannak a súlyos ellátási problémák megjelenése előtt, és ez az optimista forgatókönyv is csak akkor érvényes, ha egyik fél sem lövi szét az energetikai infrastruktúrát – mondta a szakértő.

Deák szerint két kulcstényező határozza meg a következő időszakot: meddig húzódik a válság, vagyis mennyi ideig marad lezárva a szoros, illetve mennyire lesz képes a világ összehangolt választ adni a helyzetre. Egyikben sem állunk jól – jegyezte meg. Logikus lenne, hogy azok az államok próbáljanak a harcoló felekre nyomást gyakorolni, illetve a legaktívabban részt venni egy politikai megállapodás tető alá hozásában, amelyek a legnagyobb kárvallottjai a válságnak: olyan nagy fogyasztók, mint Kína, Japán vagy India.

Deák többek között felvázolta azt is, az eszkaláció, az energetikai infrastruktúra vagy például az öböl országok sótalanító üzemeinek kiiktatása milyen gazdasági és humanitárius következményekkel járna, ahogy azt is, hogy az olaj- és gázhiánynak milyen iparágakra lehet negatív hatása. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Reggeli gyors/Reggeli személy/ Deák András György
2026. március 23., hétfő 9:05
Riporter: Szénási Sándor