Csicsmann: Kiszámíthatatlan, mi várná az amerikaikat a Hormuzi-szoros partvidékén

A háború harmadik hetében úgy tűnik, Irán egyre keményebb álláspontot képvisel, elutasította közvetítők tűzszüneti illetve feszültségcsökkentő kezdeményezéseit, ugyanakkor lehet arról hallani, hogy a háttérben Abbász Aragcsi külügyminiszer és Steve Witkoff, amerikai különmegbízott között üzenetváltások történtek – jóllehet ezt iráni oldalról tagadják. Eközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég arról beszélt, még legalább három hétre van szükség ahhoz, hogy Irán katonai képességeit a céloknak megfelelő mértékben meggyengítsék.

Az Egyesült Államok és Izrael bizonyos szempontból más stratégiát követ, utóbbi most lehetőséget lát arra, hogy egy új regionális rend alakuljon ki – mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az Esti gyorsban. A Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy a két szövetséges ország külön szálljon ki a háborúból. Valószínűleg Donald Trumpnak és Netanjahunak egy ponton meg kell állapodnia arról, mikor, hogyan ér véget a konfliktus és ezt hogyan kommunikálják – véli Csicsmann. Ahogy Izraelnek és Amerikának, Iránnak is fontos, hogy valamilyen módon győztesként tudja bemutatni magát otthon, így a szakértő szerint érthető, hogy utóbbi, bármilyen közvetítőkön keresztüli tárgyalások is folynak, folytatja a háborús retorikát, hiszen kemény támadások érik.

A konfliktusban már az első napon érintett lett számos másik ország, Irán ugyanis kijelentette, legitim célpontnak tekinti a térség amerikai katonai bázisait. Ez Irán részéről egy asszimetrikus hadviselési stratégia, a cél, a konfliktus elhúzása, illetve regionálissá, illetve globálissá emelése. Mindez sokat árt a Perzsa-öböl menti országoknak is, minden háborús nappal egyre nagyobb a gazdasági és a presztizsveszteségük, menekülnek a befektetők. Az biztos, hogy ezek az országok felül fogják vizsgálni az Iránhoz fűződő viszonyukat. Az biztos, hogy biztonsági szempontból átalakul az öböl térsége a következő hónapokban, akkor is, ha a háború lezárul – magyarázta Csicsmann.

Közben ott van még a Hormuzi-szoros egyre égetőbb kérdése. Ez az a keskeny szakasz, amely összeköti a Perzsa-öblöt az Arab tengerrel és amelyen békeidőben a világ olajszállítmányainak 20-25 százaléka halad át. Az amerikaiak átirányítottak a területre olyan erőket, amelyekkel akár egy szárazföldi akciót is meg lehetne valósítani, de ez mindenképpen új szintet jelentene a háborúban.

Kiszámíthatatlan, mi várná az amerikai katonákat, a partvidék több tíz kilométer hosszú, ezt a területet pedig meg kellene tisztítani a forradalmi gárda erőitől. Semmit sem lehet kizárni, de nem valószínű, hogy szárazföldi erővel próbálná biztosítani a szorost az Egyesült Államok – mondta Csicsmann, hozzátéve, hogy egy ilyen misszió célja sem lenne teljesen világos. Az biztos, hogy deeszkalációra lenne szükség, egyébként egy adott ponton túl Iránnak sem lesz célja a szoros zárásának fenntartása, azt most is alapvetően nyomásgyakorlásra használja – magyarázta a kutató.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)