Kaiser: Kevés lesz a brit és az amerikai tengerészet a Hormuzi-szoros megnyitásához

Az Egyesült Királyság minden lehetőséget megvizsgál a Hormuzi-szoros újranyitására – jelentette ki Ed Miliband brit energiaügyi miniszter a BBC szerint. A kérdés azért kulcsfontosságú, mert a szoros lezárása komoly fennakadást okozhat az olaj- és üzemanyag-ellátásban.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a szoros megnyitása katonailag korántsem egyszerű feladat, még akkor sem, ha az Egyesült Államok és Nagy-Britannia együtt próbálja megoldani. Úgy fogalmazott: önmagában az amerikai és a brit haditengerészet nem biztos, hogy elég lesz, mert a flották jelentős része egyszerre nem vethető be. Hosszabb távon a hadihajók nagyjából egyharmada tartható a tengeren, a többi felkészül, kiképzésen van vagy javítás alatt áll. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a térség földrajzi adottságai az iráni védelemnek kedveznek. A tízezer tonnás vagy annál nagyobb rombolók a szoros keskenyebb szakaszain könnyű célpontjai lehetnek az iráni fegyverrendszereknek. A hadihajók mozgását az is korlátozza, hogy a közeli szárazföldi magaslatok zavarhatják a légvédelmi rendszerek működését, Irán szárazföldi fegyverekkel is képes lenne támadni a hajózási útvonalat. „Ezt a keskeny részt Irán akár rakéta-sorozatvetőkkel és hagyományos tüzérséggel is tűz alá veheti” – fogalmazott.

Aknák és mini-tengeralattjárók

Az sem zárható ki, hogy a szoros egyes részeit már lezárták tengeri aknákkal, bár erre nincs bizonyíték. Arra viszont Kaiser Ferenc számos bizonyítékot ismer, hogy Irán több ezer vízi aknával rendelkezik, amelyeket akár kisebb motorcsónakokról, vagy akár a haditengerészetük észak-koreai mini-tengeralattjárói is telepíthetnek. 

Trump a saját stábját hibáztatja

A beszélgetésben szóba került az amerikai belpolitika is. Kaiser Ferenc szerint nem meglepő, hogy a konfliktus miatt Donald Trump a saját tanácsadóit hibáztatja. „Ez az előző elnöksége alatt is előfordult. A kudarcért hajlamos másokat hibáztatni". A szakértő szerint az iráni támadásról szóló döntés végső soron az amerikai elnöké volt, de most, amikor a háború nem a tervek szerint alakul, egyre nagyobb rajta a belpolitikai nyomás Washingtonban. Az Egyesült Államokban még a támogatói között is nő az elégedetlenség, sokan nem értik, miért kell hatalmas összegeket költeni erre a háborúra.

Szárazföldi invázió nélkül nehéz lehet

Kaiser Ferenc szerint a konfliktus katonai logikája is egyre bizonytalanabb. A légi csapások után egyre kevesebb valódi katonai célpont marad, amire érdemes volna több millió dolláros fegyvereket bevetni. Szerinte a rezsimváltást csak szárazföldi invázióval lehetne elérni, de ezt az Egyesült Államok aligha vállalja. „Az afganisztáni és iraki kudarc alapján ez nem volna jó ötlet” – fogalmazott.

A térségbe újabb amerikai haditengerészeti erők és tengerészgyalogosok érkeznek, amiből arra lehetett következtetni, hogy a szoros megnyitására készülnek. Kaiser Ferenc szerint ehhez aknamentesítő hajókra is szükség volna, amelyekből az amerikaiak jelenleg kevéssel rendelkeznek a térségben. Az európai szövetségesek tudnának segíteni, de a katonai kockázat jelentős, ezért Trump felhívására - a briteket leszámítva - nem nagyon jelentkezett senki. „Lassan, kis sebességgel cirkálni az iráni tüzérség lőtávolságán belül nem életbiztosítás” – fogalmazott.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)