Iráni háború: Fenyeget-e újabb menekültválság?

Új ablakban

2026. március 06. Reggeli gyors - részlet (2026.03.06.) Kárpáti János lapszemléje

06:17

00:00

Ukrajnának még akkor is szüksége lenne

az idei és a jövő évi időszakot összevontan számítva további 30 milliárd euróra, ha sínre kerülne a Magyarország által blokkolt 90 milliárdos uniós kölcsön ügye – írja az EurActiv brüsszeli portál, a március 19-20-ikai EU-csúcs előkészítő dokumentumára hivatkozva, amelybe betekintést nyert.

Az Európai Bizottság számításai szerint 2026-27-re összesen 135 milliárd eurónyi költségvetési, illetve katonai kiadási támogatást igényel Ukrajna fenntartása. A tervezett 90 milliárdos uniós kölcsön feletti, 45 milliárdos tételt az EU-n kívüli nyugati szövetségesektől, illetve nemzetközi szervezetektől remélik megkapni, ám eddig csupán 15 milliárd euró tekinthető biztosítottnak, vagyis még 30 milliárdos ígérvény hiányzik. Eközben a 90 milliárd euró uniós támogatás ügyében sincs előrelépés a magyar vétó miatt.

Az EurActiv cikke kitér arra, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök csatlakozott a nyomásgyakorláshoz, amikor kijelentette: ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem engedi meg az Európába irányuló olajtovábbítást, akkor ő is kérni fogja a 90 milliárdos projekt leállítását.

 

Fico és Orbán

 

A portál emlékeztet arra, hogy az uniós vezetők – beleértve Orbán Viktort is – tavaly decemberben megegyeztek a kölcsönügyletben, miután nem kapta meg a szükséges támogatást, és így lekerült a napirendről az a terv, hogy a befagyasztott orosz állami javakból finanszírozzák Kijev megsegítését. Időközben azonban Orbán úgymond meggondolta magát, mert Ukrajna még nem állította helyre a Barátság vezetéket. Zelenszkij szerint a folytatódó orosz támadások miatt nem lehet olyan gyorsan haladni a javítási munkákkal. A tavaszi EU-csúcsot előkészítő dokumentum szerint támogatás hiányában félő, hogy Kijevnek áprilisban elfogy a pénze.

Ugyanerről a témáról ír egy másik brüsszeli portál, az EUAlive is,

azt a kérdést feltéve az elemzés címében, hogy miért nem a befagyasztott orosz javakból fedezik a szükséges kiadásokat.

Az EUAlive felidézi, hogy négy évvel ezelőtt Ukrajna partnerei leszögezték: Oroszország meg fogja fizetni az általa elindított háború árát. 2022-ben az ENSZ-Közgyűlés kimondta Oroszország kötelezettségét az okozott károk megtérítésére. A döntő lépés, a mintegy 300 milliárd eurónyi zárolt orosz állami vagyon elkobzása viszont azóta sem történt meg. Ehelyett az uniós tagállami kormányok arra a kompromisszumra jutottak, hogy magát a zárolt vagyontömeget nem, csak az abból származó jövedelmet használják fel. Ukrajna 2024 júliusában ebből másfél milliárd eurót kapott első részletként.

Ugyanazon év őszén a G7 országcsoport abban állapodott meg, hogy mintegy 50 milliárd dolláros kölcsönt nyújtanak Ukrajnának, amit a zárolt orosz javak majdani hozamából fognak visszafizetni. Tavaly aztán nem egészen 38 milliárd dollárt mobilizáltak ennek a programnak a keretében. E mechanizmus forrásai fokozatosan kimerülnek, miközben az IMF becslései szerint 2026-29-re Ukrajna 136 és fél milliárd dollár finanszírozási hiánnyal néz szembe.

Ami az uniós kártérítési kölcsön ügyét illeti, az EUAlive szerint alapos jogi mérlegelésre lehet szükség a döntéshozatal során, már csak azért is, mert az orosz központi bank a javak befagyasztása miatt beperelte az EU-t a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon.

Ezen felül szerte a világban összesen mintegy 50 milliárd dollárra tehető orosz magánvagyon található, de ezeknek az elkobzása – azokban az országokban is, ahol ez jogilag egyáltalán lehetséges – mód felett lassú és körülményes. Kanadában például 2022 decemberében jogalkotással lehetővé vált Roman Abramovich 26 millió dollár értékű vagyonának a lefoglalása, de azt három év elteltével sem hajtották végre. Abramovich egyébként még 2022 júniusában, tehát négy hónappal az ukrajnai orosz invázió megindítása után engedélyt kapott a brit hatóságoktól arra, hogy eladja a tulajdonában álló Chelsea futballklubot. Az volt a terv, hogy a 2 és fél milliárd font bevételből az ukrajnai háború áldozatait fogják támogatni, de pénz azóta is egy brit bankszámlán pihen, mert vita van a felhasználhatósága körül. A londoni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag ukrajnai humanitárius szükségletek kielégítésére lehessen fordítani, Abramovich szerint viszont a háború által érintett orosz katonáknak is juttatni kell belőle.

Végül röviden arról, hogy az iráni háború miatt fenyeget-e újabb menekültválság.

A Tagesspiegel című berlini lap szerint ebben eltérő az ENSZ és az EU megítélése. A Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetője, Amy Pope szerint a fejlemények alapján ennek fennáll a lehetősége.

 

iráni menekültek

UNCHR

 

Az ENSZ-illetékes emlékeztet arra, hogy Ukrajnából annak idején néhány napon belül milliók keltek útra. Szerinte sürgető szükség van vészhelyzeti tervek készítésére. Az Európai Bizottság azonban ettől eltérő következtetésre jutott: a Tagesspiegel idézi Magnus Brunner migrációügyi EU-biztost, aki felhívja a figyelmet arra, hogy nincs látható jele Iránból való kiáramlásnak, miközben az országon belül kétségkívül mozgás tapasztalható. Brüsszelben valószínűtlennek tartják, hogy gyorsan és drasztikusan megnövekedne az Európába tartó iráni menekültek száma. Törökország lezárta iráni határát, és az Európai Bizottság intenzív kapcsolatban van Ankarával – közölte Brunner.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)