Chaplintől Brad Pittig – A filmes hősök evolúciója
4/04/2021 10:06
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió e heti adásában Marlon Brando születésének évfordulója apropóján azt vizsgáljuk meg Muszatics Péter filmtörténésszel, hogyan alakultak át a férfiideálok a filmvásznon.
Utolsó említésre méltó filmje A szajré című volt, míg első a Férfisors. A kettő között pedig olyan csöppet sem jelentéktelen alkotások, mint A keresztapa, A vágy villamosa vagy éppen az Apokalipszis, most.
Marlon Brando 1924. április 3-án született Nebraskában, és már nagyon hamar közel került a színművészethez, hiszen édesanyja is színész volt, sőt magánórákat adott Henry Fondának is.
Bár édesapja ebben a legkevésbé sem támogatta, Marlon Brando New Yorkba költözött és színész lett. 1947-ben pedig már el is varázsolta a közönséget és nem kevésbé a kritikusokat a már említett A vágy villamosának eredeti színpadi változatával. A siker bizonyítéka pedig az volt a többi között, hogy vászonra is Brandóval vitték négy évvel később az alkotást, amely hasonló lelkesedést váltott ki a nézőkből, őt pedig azonnal sztárra tette.
A friss imidzs, amit Hollywoodba hozott, csak tovább erősödött A rakparton című drámával, és néhány kivételtől eltekintve, a legtöbb alakításában a nagyon férfias, és/vagy érzelem gazdag karaktereket keltette életre.
1972-ben robbantotta talán a legnagyobbat, hiszen egyszerre mutatták be a legendás Keresztapa-trilógia első részét, valamint a megosztó Az utolsó tangó Párizsban című drámát.
A nyolcvanas években már egyre kevesebbet forgatott, és volt benne olyan mellényúlás, mint a Dr. Moreau szigete, de kellemes meglepetés is, mint a Don Juan de Marco.
8 alkalommal jelölték Oscar díjra, ebből kétszer ítélte neki az Akadémia az elismerést: A rakparton, valamint A keresztapa című filmekben nyújtott alakításaiért.
Marlon Brando 2004-ben, 80 éves korában hunyt el. A temetésen a gyászbeszédet, Brando végakarata szerint Jack Nicholson mondta.
A mozilátogatóknak persze először egy olajos, izzadt, szűk – néhány mosással korábban – fehér trikó tűnt fel. Merthogy ilyen férfiasan alulöltözött főhőst addig nemigen láttak vásznon. Brando persze tehetségével hamar bizonyította, hogy több ő, mint a vonzó külső. De az biztos, hogy ez az akkor meghökkentő megjelenés felkeltette a figyelmet. A külsőhöz pedig párosult egy olyan, már agresszióba hajló attitűd, amelyet A vágy villamosában elővezetett, amely végképp nem volt ismert a nézők előtt.
Muszatics Péter filmtörténész elmondta, hogy ez a nagyon maszkulin megjelenés teljes fordulatot jelentett az addigi öltönyös úriemberekhez képest, akiket megszoktak a rajongók, de Marlon Brando feltűnése semmiképpen nem jelentette a korábbi ideál végnapjait. Továbbra is nagy számmal vándoroltak a filmek szerelmesei a moziba, hogy megnézzék Humphrey Bogartot vagy James Stewartot a jól megszokott öltönyben.
A filmtörténész hozzátette, a korszellem erősen befolyásolta, hogy éppen milyen típusú férfi vagy női hősöket álmodtak vászonra az alkotók. Ahogy a huszadik század elején Chaplin az emigránsokat képviselte, akik akkor tömegesen érkeztek az újvilágba, és akivel így a szintén sokszor bevándorló néző maximálisan tudott azonosulni, úgy Brando vagy James Dean is a későbbi világ lázadó hangulatát keltette életre.
Muszatics Péter szerint a hetvenes évek valamelyest a valósághűség iránti vágyat testesítette meg, így kaphattak főszerepet – akár romantikus alkotásokban is – a korábban kevésbé a férfiasságot képviselő színészek, mint Dustin Hoffman vagy éppen Richard Dreyfuss. A nyolcvanas évek pedig már az erőembereket hívta életre a mozivásznon, és persze újra előkerült az a bizonyos szakadt, koszos trikó, habár most Bruce Willis viselte.
A beszélgetésből kiderült, hogy az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott Hollywoodban az esztétikum, legyen szó a főszereplőkről, vagy éppen a helyszínről, ahol a történet játszódik, de Muszatics Péter hozzátette, nem zárható ki egy olyan fordulat, amelyben az álomgyár ismét a kisember életét akarja majd bemutatni, valódi figurákkal.
Az adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2021. április 03., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
