Bod: Az államosított reptér könnyen újra magánkézbe kerülhet
7/09/2023 11:52
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Amikor a közutak kátyúinak kijavítására, a vonatok működtetésére, a pedagógusok béreinek emelésére nincs pénz, aligha lehet a költségvetésből visszaállamosítani a repteret – véli Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök hozzátette, amikor a magyar állam visszaállamosít valamit, az így szerzett tulajdon könnyen újra magánkézbe kerül.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a repülőtér tulajdonosai úgy döntöttek, további hivatalos tárgyalásokba kezdenek Magyarországgal, miután az állam 51 százalékos tulajdonjogra adott be ajánlatot a Budapest Airportnak. 2021-ben már szó volt róla, hogy az akkori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László készítse elő a többségi tulajdon megszerzésének feltételeit, majd látszólag félbemaradt a terv.
Akkor Bod Péter Ákos közgazdász úgy fogalmazott, "Semmi jelet nem látok arra, hogy egy állami bürokrácia jobban működtessen egy repülőteret, mint egy erre szakosodott külföldi cég".
"Úgy hallom, nem működött jól együtt a magyar kormányzat és a mostani működtető cég. Hogy kinek a hibája, nem tudom" – mondta az új fejelemények kapcsán a Reggeli gyors csütörtöki adásában Bod. Az egyetemi tanár, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint sokkal fontosabb kérdés, hogy van-e a visszaállamosításra elég pénz a költségvetésben.
A közgazdász szerint ez aligha lehetséges olyan esetben, amikor a közutak kátyúinak kijavítására, a vonatok működtetésére, a pedagógusok béreinek emelésére nincs pénz (sajtóinformációk szerint a tranzakció 4-5 milliárd euróba, körülbelül 1500-2000 milliárd forintba kerülne). "Ez az első kritikus vonatkozás, amelyen a dolog megbukna, ha racionális döntéshozatal lenne Magyarországon, de fejébe vette a legfőbb döntéshozó, és ilyen esetekben előbb-utóbb minden meg szokott valósulni. Kerül, amibe kerül."
Hozzátette, ha felesben veszik, kellene találni valakit, aki ekkora összeg felével szállhat be. Bod az esetleges beruházást rizikósnak tartja annak tükrében, hogy a koronavírus-járvány idején visszaesett a reptér profitja, és enélkül is ingadozó hasznot produkál.
Az is kérdéses szerinte, hogy ilyen feltételek mellett miből teremtik elő a szükséges összeget, mert a költségvetésből nyilván nagyon hiányozna. A hír megjelenésével egyidóben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte az éves adósságfinanszírozási tervét: az eddigi 3400 milliárdos keretet jóval 4000 milliárd fölé, és kibocsátottak egy 10 évre szóló kötvényt, amelynek kamatszintje 5,5 százalékos. Ez a mérték kirívó Európában. "Ha az így bejövő pénzből repteret vesznek, fontos kérdés, hogy lesz-e évi masszív 6 százalékos, euróban számolt nyeresége, mert csak akkor van értelme a dolognak. Ha nem, akkor gazdaságilag csak annyi értelme van a vásárlásnak, hogy a kormány portfóliójába bekerült valami, ami rendelkezést és hatalmat jelent."
Hozzátette, "amikor a magyar állam visszaállamosít, az az állami tulajdon hipp-hopp újra megint átkerül egy másik magántulajdonba". Ebben az esetben bizonyos előítéletei, "félelmei lehetnek annak, aki körbenézett már az országban".
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.09.07., csütörtök 8:18
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
