Bod Péter Ákos: A repteret nem lehet összecsukni és hazavinni

Az állam, a Mol és az Indotek Csoport konzorciumot alkotott, hogy megvegye a Budapest Airport Zrt. egészét; a nyilvánosságra kerülő hírek szerint az egy éve húzódó tárgyalások most 4,44 milliárd eurós vagy akörüli vételárnál tartanak. A Privátbankár.hu oldalán megjelent cikk írója, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Klubrádióban segített megérteni az ügy részeleteit.

Nem meglepő, ha egy repülőteret, a gáz-, vízművekhez hasonlóan az állam tulajdonába akar venni. A visszaállamosítás akkor problémás, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek gyártással termeléssel foglalkoznak. Ezeket a magánszektor jobban tudja kezelni. A reptér esete ebben a tekintetben speciális.

Az állam nem mindig és nem szükségszerűen rossz tulajdonos, pontosabban vannak olyan körülmények és helyzetek, amikor az állami tulajdonba vétel leghatékonyabb megoldás. A verseny szabadsága és a nyereségességi kényszer nélküli gazdaság nem lehet hatékony: a szükséges kereteken túlterjeszkedő állam gyengíti a fejlődőképességet. "Semmi arra utaló jelet nem látok arra, hogy egy állami bürokrácia jobban működtessen egy repülőteret, mint egy erre szakosodott külföldi cég" – mondta. 

A reptér esetében kérdés, mi a kormány célja, ha jót akar az utasoknak, úgy lehet jó döntés a visszaállamosítás. Abban az esetben viszont, ha csak "el akarja venni" és kedvező helyzetben valakinek eladni. "Itt bizonyos előítéletei lehetnek az embernek" – foglalta össze. Hozzátette, a Budapest Airport esetében területről van szó, nem lehet összecsukni és hazavinni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.