„Klubrádió“
Eurozóna

Balázs Péter: 2020-ban mélyen el kellene gondolkodni Brüsszelben Karácsonyék győzelméről

31/12/2019 10:37

| Szerző: Klubrádió

Van rá esély, hogy az ellenzéki vezetésű Budapest ne csak a kormányzaton keresztül juthasson uniós forrásokhoz. És az is megtörténhet, hogy ha egy országban szisztematikusan elfajul, vagyis korrupcióba fullad az uniós pénzek felhasználása, akkor egy a helyi kormánytól független intézmény ítélje oda a támogatásokat. Az ellenzék önkormányzati előretörése az EU vezetését is el kell, hogy gondolkodtassa. A minimális elvárás velük szemben az, hogy legalább ne támogassák a jogállamot gyengítő Orbán-kormányt. Erről beszélt Balázs Péter volt külügyminiszter és Andor László egykori uniós biztos a Klubrádióban.

2019. december 27. Eurozóna (2019. december 27., péntek 13:00)
53:05
00:00
Műsorvezetők: Zentai Péter, Kárpáti János Szerkesztők: Zentai Péter

Bár 2019-ben a magyarok továbbra is egy autokratizmusba hajló rendszerben éltek, mégiscsak kiderült, hogy nincs minden befagyva, az önkormányzati választások Budapesten és számos más településen fordulatot hoztak – mondta Andor László volt uniós biztos, aki Balázs Péter volt küügyminiszterrel – szintén volt uniós biztossal – értékelte az óévet kül és- belpolitikai szempontból.

Andor azt is hangsúlyozta, ma már világos, hogy Magyarországon komoly változás nem kívülről, hanem a hazai politikai szereplőktől, mozgalmaktól várható, ugyanakkor az EU-val szemben az a minimális elvárás, hogy legalább ne támogasson egy olyan politikai rendszert, amely annyira meggyengítette a jogállamot, mint a magyar rezsim.

A támogatás egyik formájának jelenleg az uniós források tekinthetők, amelyeket a magyar kormány rendkívül vitatható módon használ fel. És bár ezek a pénzek továbbra is érkezni fognak, arra Balázs Péter volt külügyminiszter és Andor László szerint is van esély, hogy az elosztás, ha kisebb mértékben is, de módosuljon.

Választás 2018 - A V18 csoport sajtótájékoztatója
 
 Balázs Péter közgazdász, volt uniós biztos és külügyminiszter a Válasszunk! 2018 (V18) csoport sajtótájékoztatóján a fővárosi Hotel Benczúrban 2018. február 13-án. MTI Fotó: Soós Lajos
 

Szisztematikus elfajulás és kísérleti projektek

Magyarország az iskolapéldája lett annak, hogyan lehet rosszul elkölteni a tengernyi uniós felzárkóztatási támogatásokat, amelyek nagy része az ország fejlődését nem szolgáló, túlárazott, magánzsebeket megtömő projektekre ment el. Az uniós támogatási rendszer azonban alapvetően fennmarad, és várhatóan a nagyságrendje sem fog változni – akárcsak a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt összegé sem. Tehát továbbra is izgalmas, vonzó, sok külső forrást biztosító marad a támogatási rendszer a magyar kormányzat számára. Kisebb átrendeződések azonban történhetnek.

Az elosztás módosulásának egyik lehetséges útja az úgynevezett kísérleti (pilot) projektek – például posztindusztriális városfejlesztések, esetleg zöldberuházások – finanszírozása, ami közvetlenül Brüsszelből történik. Ezekre települések is pályázhatnak, tehát annak is megvan az elméleti lehetősége, hogy az ellenzéki vezetésű Budapest ne csak a kormányzaton keresztül juthasson uniós forrásokhoz. És az is megtörténhet a jövőben, hogy ha egy országban szisztematikusan elfajul, vagyis korrupcióba fullad az uniós pénzek felhasználása, akkor egy a helyi kormánytól független, újonnan felállított intézmény ítéli majd oda a támogatásokat. Hasonló eljárásra már volt példa a görögországi válságkezelés idején – tette hozzá Andor László.

Mélyen el kellene gondolkodniuk

Balázs Péter szerint azon mélyen el kellene gondolkodnia, és nem csak Orbán Viktornak, vagy a lengyel politikai vezetőnek, Jaroslaw Kaczynskinak, hanem az uniós vezetésnek is, hogy önkormányzati szinten Magyarországon és más közép-európai országokban is megindult egy az autokratikus kormányokkal szembemenő politikai folyamat.

A négy visegrádi ország ellenzéki főpolgármesterei, aki a közelmúltban Karácsony Gergely vendégei voltak Budapesten, szövetséget kötöttek, így már létezik olyan erő, ami megmutathatja, hogy a fővárosokban jobban, átláthatóbban is el lehet költeni az uniós pénzeket, mint azt a kormányok teszik sok esetben – mondta a volt külügyminiszter.

Választás 2018 - A V18 csoport sajtótájékoztatója
 
 Andor László közgazdász, volt EU-biztos a Válasszunk! 2018 (V18) csoport sajtótájékoztatóján a fővárosi Hotel Benczúrban 2018. február 13-án. MTI Fotó: Soós Lajos
 
 

Rábólint, aztán nem tartja be

A Fidesz uniós politikájában Balázs Péter nem lát esélyt nagyon nagy fordulatra, az EU-val állandó harcban, vitában álló magyar kormányerő számára a következő nagy próbatétel szerinte a néppárti (EPP) tagsága lesz, amelyet tavasszal függesztettek fel. Ebben az ügyben nem áll jól a Fidesz szénája, feltételek nélkül nem fogják visszafogadni, valamilyen újabb feladatlistát fog kapni, amire először rábólint, aztán nem tartja be – mondta Balázs Péter az Orbán Viktor elnökölte párt várható magatartásáról. A huzakodás tehát továbbmegy majd, de a közép-európai fővárosok említett összefogásán az EU vezetésének mélyen el kellene gondolkodnia – hangsúlyozta Balázs Péter.

Andor László megjegyezte, ha a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja, az Magyarországnak rövid távon valószínű, inkább kedvezőtlen fejlemény lesz, de az EU egésze szempontjából azt fogja mutatni, hogy az EPP valamit megőriz a gerincéből, és az európai értékek alapján álló pártcsalád akar maradni, ami mindenképpen előnyös.

Orbánnak nincs valódi mozgástere

A két szakértő arról is beszélt, elképzelhető-e, hogy a Fidesz hátat fordít az uniónak. Balázs Péter szerint kérdés, hogy egyáltalán van-e más választása a magyar kormányzatnak, mint az EU, még ha nem egyszer úgy is tűnik, eltávolodna Brüsszeltől.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyan visszatérően meghirdeti Közép-Európa-koncepcióját, de erre válaszul a román elnök, Klaus Johannis épp a napokban adott határozott és elutasító választ – köszöni szépen, de ő inkább az EU-t választja. Hasonló utalgatásokat tesz a szlovákiai vezetés is, amely szereti megemlíteni, hogy országa az eurózóna tagja, és inkább azt a vonalat választják. Csehországban billeg a helyzet, a közép-európai alternatívából tehát csak a magyar-lengyel páros maradna, miközben a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai ezt a két államot is egyértelműen a Nyugathoz kötik – tette hozzá.

Balázs Péter szerint az Orbán-kormánynak így nincs valódi mozgástere, ha a feje tetejére áll, akkor sincs más választása, mint az EU, mert nem tud változtatni a térség nyugati súlypontján. Egyes projekteket – Paks 2, Budapest-Belgrád vasútvonal – át lehet ugyan tolni az oroszoknak, illetve kínaiaknak, és lehet tüntetően barátkozni diktátorokkal, de az országot nem lehet átfordítani kelet felé, még akkor sem, ha a kínai és az orosz piac nagyon fontos.

Szijjártó Péter Sanghajban
 
 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Csung San kínai kereskedelmi miniszter (b) találkozója Sanghajban 2019. november 5-én. MTI/KKM/Borsos Mátyás
 

Nem homályos üzletekről kellene pusmogni

Európára vagyunk utalva, a térképről nem tudunk lemenni, látszik, hogy nem jöttek be az Orbán-kormány keleti és déli nyitása, pár üzletet ugyan sikerült kötni, de a gazdasági együttműködésben nem tudta növeli ezeknek a piacoknak a részarányát – véli Balázs Péter.

A megoldás tehát nem az, ha Magyarország a hátsó ajtón kiszökik az EU-ból, és titokban, külön pusmog valamit ezekkel a nagy keleti államokkal, hanem az, ha Brüsszelben tesz javaslatokat, és részt vesz az egységes európai uniós stratégia megalkotásában, amely alapján szorosabban együtt lehet működni a keleti partnerekkel.

És az is fontos, hogy ez az együttműködés illeszkedjen a hazai gazdaság termelékenységét, a hazai életnívó emelését szolgáló koncepcióba, vagyis hasznos beruházásokra van szükség. Jelenleg ugyanis nem a budapesti reptérre épül gyorsvasút, hanem Belgrád felé, anélkül, hogy ismernénk a finanszírozási feltételeit. Lett volna lehetőség kínai kapcsolatokat építeni a légi közlekedésben, még 2011-ben, ami megerősíthette volna Magyarország szerepét ezen a területen, de a kormány elpuskázta az alkalmat. Nem az a kérdés tehát, hogy a kínaiakkal együttműködjön-e Magyarország, hanem az, hogy milyen jellegű gazdasági érdekeket szolgál a jelenlétük. Az egész ország számára hasznos, és nem homályos célú, vagy dacból végigvitt projektek kellenek.

Az Andor Lászlóval és Balázs Péterrel készített interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Eurozóna
2019. december 27., péntek 13.00
műsorvezető: Zentai Péter