„Klubrádió
Reggeli gyors

Balázs: Orbántól jönnek a kifogások a NATO-bővítésre

24/02/2023 12:42

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vette át a budapesti brit, német és francia nagykövet diplomáciai jegyzékét, amiben a NATO-bővítéssel kapcsolatban kérdezték volna fel a magyar kormányt. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint ez tovább élezi a feszültséget, miközben a magyar nemzeti érdek a NATO erősítése lenne. De mi van a diplomáciai lépés háttérben?

2023. február 24. Reggeli gyors - részlet Balázs Péter 2023.02.24.
07:24
00:00

Nem fogadta a magyar külügyminisztérium három fontos európai ország nagykövetét, akik a NATO-csatlakozással kapcsolatban akartak diplomáciai jegyzéket - demarsot - átadni személyesen Szijjártó Péternek. Balázs Péter volt külügyminiszter a Reggeli gyorsban elmondta, hogy az ilyen jegyzékek, követelések "elég erős üzenetet szoktak jelezni", aminek az át nem vétele "elég durva elutasítás: a téma ugyanis rendkívül fontos".

NATO-csúcs Brüsszelben
 
NATO-csúcs Brüsszelben
 
Brüsszel, 2017. május 25. Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Fotó: Stephanie Lecocq
 

 

A brit, a német és a francia nagykövet Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban szeretett volna lépni, mivel a magyar kormány tavaly nyár óta "csak ígérget", de azóta sem szavazott róla a parlament, ezért Balázs szerint indokoltnak tűnik a NATO-tagországok lépése, "mert elfogyott a türelmük".

Arról nincs szó, hogy Szijjártó szerinte ne tudta volna, miért akarnak vele találkozni, mert a diplomáciai protokoll szerint ilyenkor a nagykövetek előre bejelentkeznek és azt is jelzik, milyen ügyben találkoznának, mondta a volt külügyminiszter.

Ha már Szijjártó nem akart velük találkozni, Balázs szerint a magyar diplomácia találhatott volna más megoldást is, például ha a miniszter éppen "nem ér rá", akkor valamelyik államtitkára fogadja, és semleges választ ad nekik. Mivel a tervek szerint a következő hétfőn megkezdődik a ratifikációs eljárás, a minisztérium "pozitív eljárása az lett volna, ha valaki fogadja a nagyköveteket, és elmondja, nyitott kapukat döngetnek", hiszen éppen most kezd vele foglalkozni a parlament: tekintsék a dolgot elintézettnek. Ezzel szemben Szijjártó mostani reakciója, a nem átvétel, kiélezi a feszültséget. Egy olyan ügyben fokozza a konfliktust, ami a katonai szövetségünknek rendkívül fontos lenne, és amit csak a törökök és a magyarok akadályoznak, mondta Balázs Péter.

A két skandináv ország NATO csatlakozásáról először tavaly nyáron kezdett hitegetésbe a magyar kormány, amikor december elejére ígérte a csatlakozás a ratifikálását, de ez elmarad. Újdonság Balázs szerint, hogy most először merültek fel konkrét kifogások a magyar kormány részéről.

A Magyar Nemzet "beszámolója" szerint a Fidesz kétnapos vidéki frakcióülésén két kifogás hangzott el: az egyik, hogy a kérdésben a frakció megosztott, amivel kapcsolatban Balázs megjegyezte, hogy ilyet még nem tapasztaltunk, mert "Orbán szemöldöke szerint mozog a Fidesz-frakció". A másik érv, hogy az ügyben társadalmi egyeztetés folyik, aminek szintén nem látni nyomát, főleg, hogy ebben a kérdésben elég nagy az összhang az ellenzékkel - kizárólag a Mi Hazánk nem támogatja a NATO-bővítést -, így Balázs szerint a társadalom nem megosztott.

A magyar kormányon kívül még a törökök sem szavazták meg a csatlakozását a két országnak, de Balázs felhívta a figyelmet, hogy a törökök a kezdetektől meg is magyarázták az elutasító álláspontjukat, "nagyon konkrétan a kurdok és "gülenisták" kiutasítását követelték cserébe", de Magyarországon most először hangzott el kifogás, ami különbséget tesz a két ország hozzáállásában.

Balázs szerint világos, hogy a "fideszes kifogások" nem a frakciótól, hanem egyenesen a kormányfőtől jönnek, és szerinte halvány utalás is történt arra, hogy a finnek és a svédek korábban bírálni merészelték a magyar kormányt, ez szúrja Orbán szemét, ezért pedig belekeveri a játszmába, ami viszont Oroszországnak kedvez, a törököket támogatja, a NATO-nak pedig rossz.

A NATO-n belül elég erős a nyomás, hogy ne vacakoljanak mondvacsinált okokkal, hogy vigyük ezt keresztül, mondta a volt külügyminiszter, aki hangsúlyozta, reméli, hogy a parlament megszavazza a csatlakozásukat, mert a NATO a biztonságunk záloga, nemzeti érdek, hogy ez a katonai szövetség erősödjön és ne pedig gyengüljön.

Reggeli gyors/Interjú Balázs Péterrel
2023. február 24., péntek 7:17
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert