„Köszönjük,
Reggeli gyors

A tavalyi mulasztás után a NATO az elrettentésre fókuszál

4/01/2023 08:35

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bohus Péter

Az Egyesült Államok 101-es légideszant hadosztálya a 2. világháború óta először ismét Európában állomásozik, pár percnyi rakétaútra Krímtől. A felkészülés még jól jöhet, ha Kína megtámadja Tajvant, ugyanis Amerika ismét a demokrácia pótolhatatlan védelmezője lett. A volt német politikai vezetők csődjéről ír a Standard, és izgatottan várják, mit ír majd Merkel az emlékirataiban Putyinról. Az EU ismét a bevándorlásra fókuszál, mert a balkáni útvonal újra él, ez pedig kettéosztja Európát. Nemzetközi lapszemle.

2023. január 04. Lapszemle 20230104/Kárpáti János
06:00
00:00

Az Egyesült Államok továbbra is a liberális demokrácia pótolhatatlan védelmezője a világban – írta Lendvai Pál a Der Standardban megjelent, „Putyin éve” című áttekintő cikkében. Mint írja, függetlenül attól, hogy mi lesz az orosz agresszió által előidézett háború kimenetele, az mindenképpen megállapítható, hogy a 70 éves Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én a szomszédja megtámadásával hosszú időre szétzúzta azokat a reményeket, amelyek a szovjet birodalom és a kommunista diktatúrák összeomlása után a békés és együttműködésen alapuló európai fejlődéshez fűződtek.

A NATO parlamenti közgyűlésének ülése
 
A NATO parlamenti közgyűlésének ülése
 
Madrid, 2022. november 21. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a szervezet parlamenti közgyűlésének ülésén Madridban 2022. november 21-én. MTI/EPA/EFE/Chema Moya
Fotó: Chema Moya
 

 

Az orosz rakéták megindítása Lendvai szerint egyben azt is jelentette, hogy vereséget szenvedett Angela Merkel korábbi német kancellár és külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier politikája, amely az oroszokkal való összefonódás révén igyekezett változásokat elérni, és modernizálási partnerséget hirdetett Moszkvával.

Merkelt természetesen nem lehet összehasonlítani Gerhard Schröder korábbi szociáldemokrata kancellárral, Putyin kifutófiújával – idézi fel a publicista Alekszej Navalnij Schröder-minősítését, de megjegyzi: Steinmeier elismerte tévedéseit, és sajnálkozásának adott hangot azok miatt. Merkel viszont tévesen mérte fel Putyint, és a végsőkig kitartott a keleti-tengeri csővezeték mellett is. Az orosz diktátor sikeresen elfedte előtte a brutális nagyorosz nacionalista arcát – állapítja meg Lendvai Pál, és hozzáteszi: feszülten várja Merkel politikai emlékiratát, elsősorban azt, ami a 16 éven át folytatott Oroszország-politikájáról szól.

Putyin sorsszerű döntése Brüsszelben és remélhetőleg Berlinben is növelte az éleslátást a világpolitika hatalmi viszonyait illetően. Lendvai szerint ebből az következik, hogy érjék bármilyen jogos bírálatok az Egyesült Államokat – akár az Irak elleni támadás, akár az Afganisztánból való kivonulás miatt -, Washington továbbra is a liberális demokrácia pótolhatatlan védelmező hatalma szerte a világban, ahogy Hitler és Sztálin idejében is az volt. Valószínűleg jobb lett volna, ha a NATO vezető hatalma korábban reagál Putyin sorozatban elkövetett agresszív cselekedeteire, lásd Grúzia, a Krím félsziget, a rákövetkező évben pedig Szíria. De 2022 nem csak a gyújtogató Putyin éve volt, hanem ébresztőt is jelentett a világ leghatalmasabb demokráciája számára.

A New York Times a délkelet-romániai Mihail Kogalniceanu légitámaszpontról írt helyszíni tudósítást, ahová hét perc alatt elérhetnek a Krímben telepített rakéták, és ahol most az amerikai hadsereg 101-es légideszant hadosztálya állomásozik. A 101-eseket a második világháború óta most először vezényelték ismét Európába. Telepítésük Moszkvának szóló figyelmeztetés, miszerint meg fognak védeni minden négyzetcentiméter NATO-területet.

„Ez a konfliktus regionális jellegű, de kihatásai globálisak” – idézi a New York Times James McConville tábornok, amerikai vezérkari főnök tavaly december közepén, a bázison tett látogatásakor elhangzott megállapítását. A cikk szerint az amerikai Kongresszusban vonakodnak ugyan biankó csekket kiállítani Ukrajna megsegítésére, de az Egyesült Államok erős kelet-európai jelenlétének támogatói azzal érvelnek: a tavaly februári orosz invázió azt bizonyította, hogy az elmúlt télen a NATO-szövetségesek nem tettek meg eleget Moszkva visszarettentése érdekében.

A New York Times beszámolójából ugyanakkor az is kitűnik, hogy amerikai katonai vezetők nem csupán helyi, hanem globális szempontból is hasznosnak tartják a 101-esek gyakorlatoztatását a Fekete-tenger partján. Az ott elsajátított készségek és képességek jól jöhetnek még szükség esetén abban az esetben is, ha Kína netán megtámadná Tajvant.

A Les Echos című párizsi lap azt írja a most január elsején hivatalba lépett svéd EU-elnökség várható prioritásairól, hogy a versenyképesség és a bevándorlás kérdésein lesz a hangsúly. Nem sok idő jut januárban a lazsálásra, hiszen elő kell készíteni a február harmadikán tartandó EU-Ukrajna csúcstalálkozót, amely a svédek szemszögéből az Unió egységének a megőrzéséről szól, hiszen decemberben nagyon sok energiát emésztett fel az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomag kidolgozása, és a Kijevnek idén juttatandó pénzügyi támogatás elfogadtatása.

Egyelőre feszültségforrásnak számít az EU-tagállamok között az új európai bevándorlási és menedékjogi rendszer ügye, amelyre nézve az Európai Bizottság már 2020-ban javaslatot tett, de a csomagnak továbbra is vannak vitatott pontjai. A Les Echos szerint a migrációs frontországok több szolidaritást várnának el az északi államoktól, azok viszont több felelősségérzetet követelnek az EU beléptető pontjain. A francia lap emlékeztet arra, hogy a balkáni menekültútvonal újraéledése miatt akadályozta meg decemberben Ausztria és Hollandia a románok és a bolgárok csatlakozását a belső határokon ellenőrzésmentes áthaladást biztosító schengeni övezethez.