Az illiberalizmus elérte a határait
16/10/2019 07:26
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Nem törvényszerű a közép-európai populisták előretörése, az illiberalizmus két bástyája elérhette növekedése felső határát, bár a visszaszorulása még olyan nagyon nem látható.
Az illiberalizmus határai címmel közöl szerkesztőségi kommentárt a párizsi Le Monde. Ennek fő állítása az, hogy a lengyelországi parlamenti és a magyarországi önkormányzati választások eredményéből talán levonható az a következtetés, hogy nem megkérdőjelezhetetlen törvényszerűség a közép-európai populisták előretörése, és hogy a térségbeli illiberalizmus eme két bástyája elérhette növekedése felső határát, bár a visszaszorulása még olyan nagyon nem látható.
A PiS örülhet, de a szökőár elmaradt
Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski nacionalista konzervatív pártjának első ránézésre oka van az örömre. Az általa megszerzett szavazatok aránya 43,59 százalék, ami a legjobb eredmény, amit 1989 óta bármelyik lengyel párt törvényhozási választásokon elért. Ezzel abszolút többséget szerzett, 235 mandátuma van a 460 fős parlamentben. Ha azonban Kaczynski szökőárra számított, akkor ez vágyálom maradt. Ha összeadjuk a négy ellenzéki pártra leadott szavazatokat, akkor az az összes voks 55 százalékát, tehát abszolút többségét teszi ki, és csak a mandátumok kiszámításának bonyolult volta miatt jön ki az abszolút többség a PiS kormánypárt számára. Emellett új fejlemény, hogy négy év távollét után visszatérhetett a parlamentbe a baloldal, és így már nem lesz a PiS monopóliuma a szociális szempontok területe. Ehhez adódik még, hogy az ellenzék két fős többséget szerzett a felsőházban, a szenátusban. A törvényalkotási folyamatra gyakorolt hatása ugyan korlátozott lesz, de adott számára a lehetőség, hogy lassítson bizonyos kinevezési eljárásokat érzékenynek számító intézményeknél, és ezzel lefékezze a PiS-t, amely nyíltan arra törekszik, hogy másolja a magyar Orbán Viktor módszereit.
Orbán kénytelen lesz egyezkedni?
A magyar modell is elérte saját határait – folytatódik a Le Monde cikke. Mindenfajta ellensúly kilenc éven át történt gyengülése után Orbán most kénytelen lesz ellenzéki főpolgármesterrel egyezkedni Budapesten. Pártja, a Fidesz, amely szinte az összes helyhatóságot uralta eddig az országban, most elvesztett a 23 nagyobb város közül tízet. A fájdalmas vereségek évei után a magyar ellenzék végre fölszeghette a fejét, annak a rendhagyó szövetségnek köszönhetően, amelyet azért hozott létre, hogy elkerülje a Fidesz által a Fidesz testére szabott választási rendszer számára hátrányos voltát. Bár a magyar polgármesterek hatalma korlátozott, Orbán Viktornak már nem lesz szabad keze abban, hogy minden szinten erővel érvényesítse idegenellenes és önkényuralmi társadalmi modelljét – vélekedik a párizsi lap.
Vidéken az egyesült ellenzék sem boldogul
A kommentár ugyanakkor kiemeli, hogy még nem látható az illiberalizmus visszaszorulása, az ellenzék még nem volt képes hiteles alternatívát felmutatni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a lengyel liberális ellenzéki Polgári Platform még most sem tért magához 2015-ös veresége óta, nagyon rossz volt a választási kampánya, nem tudott olyan társadalompolitikai javaslatokkal előállni, amivel el tudta volna csábítani a PiS-től a kedvezőtlen helyzetű térségek szavazóit. Magyarországon a Le Monde szerint hasonló a helyzet, a vidék nagy részén az egyesült ellenzék csődöt mondott. A lap megjegyzi, hogy ez az ellenzéki szövetség, amely a baloldaltól a szélsőjobboldali, antiszemita múlttal terhelt Jobbikig terjed, valóban felvet kérdéseket. Sikereket elérhet a szavazófülkékben, de azt még nem lehet jól látni, hogyan lesz képes létrehozni hiteles alternatív kormányprogramot az ország számára.
Együtt Törökországgal, szemben Európában
Szijjártó Péter a jelek szerint támogatja a szíriai török betörést – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása, és idézi a magyar külügyek irányítójának azon kijelentését, hogy a legfontosabbnak a magyar érdekek védelmét, a migráció megállítását tartja. Szijjártó – olvasható a Politicóban – azt a török tervet biztosította támogatásáról, hogy menekülteket költöztessenek át Szíriából, ez azonban ellentmond annak, hogy az Európai Unió hivatalosan ellenzi Ankara katonai behatolását.
A Politico Szijjártónak azt a kijelentését idézi, miszerint ha azt kérdezik a magyaroktól, mit szeretnének, azt, hogy Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, vagy pedig hogy nyissa meg a kapukat Európa irányába, akkor az a válasz, hogy Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába. Az unió azonban a katonai akció azonnali beszüntetésére szólította fel Ankarát, és úgy ítéli meg, hogy elfogadhatatlan minden törekvés a demográfiai összetétel megváltoztatására – idézi a Politico Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentését. A törökök ugyanis Szíriából elmenekült arabokat akarnak áttelepíteni a határ szíriai oldalára, ezzel mintegy kettévágva a nagyrészt kurdok lakta törökországi és szíriai területeket.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, Benko Vivien Cher.
2019.10.16. 06:00
Szerző: Kárpáti János
