Az erdő kincsei

Jótékonysági aukciót szervez a magyarországi Jane Goodall Intézet március 6-án pénteken, amivel több dologhoz is kapcsolódnak. A januárban megtartott Világgazdasági Fórumon Dr. Jane Goodall bejelentette, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) "1 Trillion Trees campaign of UNEP" kampányához kapcsolódóan 5 millió fa elültetését vállalja újratelepítés vagy helyreállítás formájában idén. Dr. Goodall a Roots & Shoots ifjúsági program keretében kívánja ígéretét megvalósítani.

Pásztor Katalin, a Jane Goodall Intézet alelnöke elmondta, a március 6-i egy nyílt aukció lesz, amire viszont előzetes regisztráció szükséges, céljuk, hogy egy pénzügyi alapot gyűjtsenek az Intézet faültetési kampányához. Három témakörben lehet majd licitálni: képzőművészeti alkotás, dizájn termékek és fenntarthatósági élményprogramok. Minden befolyt összeget ebbe az alapba fektetnek, amiből a technikai költségeket és a szakembereket fogják finanszírozni. Magyarországon sokféle faültetési program van, a Jane Goodall Intézet ÖkoOázis nevű kampányát több szakemberrel együttműködésben hozta létre, hogy ezeket a programokat koordinálják, tagjuk például a 10 millió Fa, és a Plant for the Planet. A közösen létrehozott szakember-bázis segítségét egyéni és szervezeti szinten is igénybe lehet venni, a programba csatlakozva pedig a magyar gazdák felajánlhatják a földterületeiket, legyen az elhanyagolt, felszámolt hulladéklerakó hely, vagy épületrom, amit aztán fásítanak, cserjéket, vadvirágot ültetnek rá. A telepítéseket vadkerítéssel veszik körbe, amiken költőládákat és rovarhoteleket helyeznek el, így az ökológiai haszon azonnal látszik, amint az állatok elfoglalják ezeket. Pásztor Katalin szerint itthon nagyon népszerűek ezek a programok, az emberek szívesen ültetnek fákat,  akár otthon is a saját kertjükben, ha van rá lehetőségük. Minden ültetésnél szem előtt kell tartani, hogy őshonos fát ültessünk, és ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, kérjük szakember segítségét.

Jane Goodall egyik kiemelt programja a Roots and Shoots, amelynek célja a környezeti nevelés, Dr. Goodall szerint a fiatal generáció elérése a legfontosabb, akiket ha környezettudatossá nevelünk, a  következő generáció már felkészült, kompetens és cselekvőkész lesz. Ez a program itthon is működik, bárki létrehozhat ilyen csoportot, akár iskolákban, óvodákban is. A foglalkozások keretében bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet lehet végezni, legyen szó faültetésről, vagy békaterelő építésről. Utóbbiról Pásztor Katalin elmondta, a békák tavasszal vándorolnak vissza a szaporodóhelyükre, amit viszont gyakran közutak kereszteznek, így minden évben rengeteg kétéltűt gázolnak el az autók. A békaterelők telepítése során az utak mentén fél méter magas kerítést húznak fel, aminek szélére vödröket ásnak le, az ezekbe beleeső békákat pedig egyszerűen átviszik az út túloldalára.

Pásztor Katalin szerint az 1 billió fa egy évtized alatt könnyen megvalósulhat, főleg, hogy már most legalább 13 milliárd ültetésénél tartanak. Ezzel a világszintű összefogással az ENSZ célja egy olyan platform nyújtása, ahol az összes ország összes csoportja összekapcsolódhat és tanácsokkal, pénzügyi segítséggel láthatják el egymást.

Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés. Az úgynevezett agancsozók, illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami eleve törvénybe ütköző cselekedet, de még ennél is jóval nagyobb kárt tudnak okozni. Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen. Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni; ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint bizony lopást követ el! Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta, a szarvasokat ilyenkor különböző eszközökkel űzik, quaddal, drónnal, sokszor csatárláncot alkotva, ilyenkor a vadak a stressztől figyelmetlenek lesznek, tereptárgyaknak szaladhatnak neki, fáknak vagy kifeszített drótnak, amitől letörik az agancsuk. Ha ez letörik, sokszor az agancstő is megsérül, ami a következő évben tudna fejlődni, így viszont a seb mentén kapu nyílik a fertőzések és kórokozók számára, amibe az állat belepusztulhat. Mészáros Péter egy konkrét esetről számolt be, amikor Pilismarót határában találtak egy elgázolt szarvast, ami valószínűleg űzés következtében szaladt ki az útra.

Tél végen a vadállománynak fokozott nyugalomra van szüksége, a lehető legkevesebb mozgásra és zavarásra. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.

A szóvivő szerint egy-egy elhullajtott agancs sok információt hordoz az erdészek számára, például belőlük tudnak következtetni az állomány létszámára, kondíciójára, fő mozgási irányára, illetve a korának becslését is ez alapján tudják elvégezni.

Mészáros Péter érdekességképpen hozzátette, ugyan gímszarvasnak hívjuk a vadat és nem “gímagancsosnak”, a két szó között jelentős a különbség. Az agancs minden évben újra épül, a vad élete folyamán egyre nagyobb agancsot rak fel, majd ahogy elkezd idősödni, úgy kisebbedik a mérete, úgymond  “visszarak” az állat. Ahhoz, hogy évente meg tudja növeszteni a 10-12 kilós agancsot, nagyon sok táplálékot kell bevinnie. Az agancshullajtás a gerincesek között egyedülálló szervregenerálódási folyamat része. Az agancs levetése fajonként eltérő időpontban történik: az őzbakok ősszel, a gím- és dámszarvasok tél végétől tavasz közepéig vetik le agancsukat. A szarv az aganccsal ellentétben egy folyamatosan növekvő, más anyagú képződmény, vadállatok közül a muflon hordja.

 

A Pilisi Parkerdő minden erdőjárót három dologra kér.

1. Ne vigyünk haza tehát hullajtott agancsot az erdőből! Az agancsokat az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok engedélyével rendelkező személyek gyűjthetik össze.

2. Ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőség körzeti megbízottját!

3. Azért, hogy a tél végére legyengült állatokat ne zavarjuk, ebben az időszakban lehetőleg a túrákra kijelölt utakon közlekedjünk az erdőben, ne menjünk a sűrűbe!