„Klubrádió“
Állatbarát

Egy jó erdőfürdő is segíthet, ha rossz passzban vagyunk

25/09/2019 15:36

| Szerző: Klubrádió

Nem csak a belső lelki folyamatok és társas kapcsolatok határozzák meg az ember mentális egészségét, hanem az is, milyen az őt körbevevő természet állapota, és milyen kapcsolatban áll vele. Erről is beszélt az Ökopszichológiai Intézet alapítója, aki egy egyszerű, szemléletformáló és lelki állapotot bjavító technikát is ajánlott.

2019. szeptember 20. Állatbarát (2019. szeptember 20., péntek 14:00)
24:00
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória

Hogyan élhetjük meg a magunk teljességét és összetettségét, és lehetünk eközben egységben a világgal? Hogyan legyünk úgy jól, hogy az tágabb rendszerek jóllétébe illeszkedjen?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ az ökopszichológia, az ember és természet kölcsönhatását vizsgáló egyik tudományág. Kiinduló pontja, hogy az ember mentális egészségét nem csak a belső, vagyis intrapszichés folyamatok és a társas interakciók határozzák meg, hanem az a nagyobb szisztéma is, amelybe a személy illeszkedik.

Attól függ, hogy vagyunk

Az ökopszichológia általános alaptétele szerint a természet egymásba ágyazódó rendszerekből áll, és ennek része az ember is, ami meghatározza a működésmódját, de mindez fordítva is igaz – az ember hogyléte is nagyban befolyásolja a környezet állapotát.

Rombolhatunk vagy teremthetünk, állapotunktól függően, az ökopszichológia pedig épp azt vizsgálja lélektani megközelítésből, hogy milyen okai lehetnek az ön- és természetpusztító viselkedésnek, és erre hogyan lehet hatni – mondta Molnos Zselyke, az Ökopszichológiai Intézet alapítója.

Amire a legnehezebb hatni

Bár a fenti alaptétel könnyen beláthatónak tűnik, az emberek nagy része számára mégsem nyilvánvaló, ezért a szemléletben és az életvitelben is paradigmaváltásra van szükség, ami három szinten történhet. Az első lépés a napi gyakorlat megváltoztatása, és ehhez annak tisztázása, hogyan hasznosítsunk újra, hogyan csökkentsük az energiafelhasználásunkat. A második fok a tudás szintje, amelynek eléréséhez tisztába kell kerülnünk a természet állapotával. A harmadik, egyben legelvontabb feladat, hogy érzékenyebbek legyünk a minket körülvevő világ állapotára, vagyis hogy változzon az észlelésünk és világnézetünk. Erre a legnehezebb hatni – tette hozzá az ökológus, pszichológus.

A változtatások célja azonban nem az, hogy visszatérjünk egy korábbi állapotba. Ahhoz, hogy újra kapcsolódjunk a természettel, nem kellene visszaköltözni az erdőbe, vagy úgy élni, ahogy nagyszüleink tették. Az elidegenedés állapota után úgy is újrahangolhatjuk ember és környezet viszonyát, hogy a természetet romboló viselkedésünket szokásainkat hátrahagyva egy harmadik, „életfenntartó” útra lépünk.

Erdőfürdő

A szemléletformálás sokféle lehetséges technikája közül az egyik az „erdőfürdő”, ami a természetben tett úgynevezett részvételi séta. Az eredeti japán megközelítés szerint az erdőfürdő megmerítkezés az erdő hangjaiban, illataiban, színeiben, ami a fizikai és pszichés egészségünknek jót tesz: csökken a stressz-szintünk, megnyugszunk, feltöltődünk.

A speciális sétákon, mindezeken túl, a résztvevők megpróbálnak kapcsolatba kerülni a természet élő rendszerével az adott terület élőlényeivel, hálózataival, mintázataival, folyamataival való élményszintű és ismeretalapú találkozás során. Ezzel elengedik a használatalapú emberközpontú megközelítést, hiszen az erdő több mint pusztán rekreációs helyszín, egyfajta díszlet vagy használati tárgy, amely csupán az ember céljait szolgálja.

Elmenekülsz vagy elbújsz

Az Állatbarát magazin következő témája is a tágabb összefüggéseket vizsgálta. Mire lehet következtetni a vízi élőlényközösségek állapotából, és egyáltalán, hogyan lehet őket vizsgálni?

Boda Pál, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének főmunkatársa többe közt arról beszélt, a vízi rendszerek viszonylag bonyolultak, és nem mindegy, hogy tengerről, álló-, vagy folyóvízről beszélünk, hiszen mindegyikben máshogyan kell kutatni az élőlényközösségek mintázatát. Az intézet biológusai által végzett kutatások célja pedig annak kiderítése, hogyan befolyásolja ezeket a közösségeket az emberi beavatkozás, a klímaváltozás, a vízminőség változása, vagy éppen a vízszint változása.

Az egyértelmű, hogy a különböző terhelésekkel szemben az egyes fajok különböző tűrőképességűek. Vannak, amelyek beássák magukat az iszapba, és így vészelik át a nagyobb szennyezéseket, majd ha kitisztult a víz, előjönnek. Ezek az állatok továbbra is képesek eredeti élőhelyüket benépesíteni, de a szűktűrésű fajok, ha nem tudnak elúszni, elmenekülni a szennyezés elől, akkor elpusztulnak.

A vizek megóvásáért persze társadalmi szinten lehet tenni a legtöbbet, de az egyénen is sok múlik. Ha például nem dobjuk a fölöslegessé vált gyógyszereket a lefolyóba, vagy a csikket, szemetet a csatornába, vizeink meg fogják hálálni a figyelmességet.

A beszélgetéseket a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Állatbarát
2019. szeptember 20., péntek 14.00
műsorvezető: Lay Viktória