A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Csak tömören, kevesebb dumát – Szénási Sándor jegyzete
Az ég szerelmére, hiszen egy félfordulat már megtörtént, a rezsim és az ő ura egyre nyíltabban, egyre durvábban fenyeget, egyre kevésbé csomagolja nemzeti érdekbe a saját érdekeit, igaz, a hamisítás, a csalás, a gátlástalan hazudozás, sőt a társadalomnak szóló hízelkedés is ott marja, roncsolja a társadalom maradék ítélőképességét. Márpedig a hazugság lehet pusztítóbb, mint a verőlegények vicsorgása.
A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Az alagút és a fénye - Szénási Sándor jegyzete
19/11/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Fáradt szegény, mondhatják a hívek, nyilván mondják is, miután annyi becsődölést követően egyedül O.V. lett a rezsim csodafegyvere, amit napi több interjúban, országjárásban használnak el kopásig.
A Fidesz nem törődik azzal, hogy a negatív kampányának legyen igazságmagva, mondja a Policy Solutions vezetője, és egy ország a tanúja annak, hogy igaza van. Úgy értem, a fideszes szavazók is tudják, hogy egykor karizmatikusnak tartott bálványuknak mára jócskán megkopott a hitele, hogy egyre több megszólalásában állít egymást tökéletesen kizáró dolgokat, hogy hetet-havat hord össze kusza mondatokban, és hogy a jóslataiból napok alatt lesz por és hamu.
Fáradt szegény, mondhatják a hívek, nyilván mondják is, miután annyi becsődölést követően egyedül O.V. lett a rezsim csodafegyvere, amit napi több interjúban, országjárásban használnak el kopásig. Néha azt sem tudja, hol van. Közben még kormányozni is kéne, ami az ő esetében azt jelenti, hogy letárgyalja azokat a hatalomban maradását célzó ígéretcsomagokat, amelyekből részben nem lesz semmi, részben meg több generációra adósítják el az országot. De hát semmi sem számít, csak a pillanat, amíg ő azt uralhatja.
Ha csak az új adómentességeket nézzük, és mondjuk a 14.havi nyugdíjat, az ember nem érti, hogy ebben az elöregedő, fiatalságának jórészét a kivándorlás miatt elvesztő országban miből fognak nyugdíjat fizetni, miközben a gazdaság tartósan stagnál, és gyors kilábalást magára valamit is adó közgazdász akkor sem hajlandó megígérni, ha már a negyedik kör unikum-sört is kirendelik neki a pubban. Csak annyit mond, ez már nem fáradtság, ez parasztvakítás.
Aki pedig vakulni akar, teheti, bőven van miből.
Most nem is az a kérdés, hogy miért van ez így, hanem hogy a híveknek az a része, amelyik mondjuk csupán fél szemére vak, és azt gondolja, hogy a hazugságok, a hülyeségek, a karaktergyilkosságok, a Tisza-szimpátiával gyanúsítható emberek utcára tétele, a rendőri zaklatások, a nyílt hatalmi fenyegetések sajnos elkerülhetetlenek, mert a tét nagy, a brüsszeli árulók, ukrán bérencek, a megvezetett (érts: belátásuktól megfosztott, tehát megvakított) ellenzékiek kormányra kerülése a pokolra juttat, szóval, hogy ők mikor mondják majd, hogy ez most már sok? Mondják-e majd egyáltalán?
Ha egyszer belementünk, hogy úgymond a saját érdekünkben becsapjuk saját magunkat, ha elfogadtuk, hogy a cél szentesíti az eszközt, akkor van-e vége ennek a logikai láncnak? Hiszen ha a hatalomért hazudni, lopni és csalni kell, miért ne lehetne ütni is érte, odacsapni, bebörtönözni, eliminálni, gyújtogatni, és mindezt a demokrácia védelme nevében? Vagy ami még jobb: a magyarság nevében. Egy neves költő mondta azt a kilencvenes évek elején, hogy a magyarság érdekei magasabban vannak a demokrácia értékei fölött. Van itt mindenre egy mondat.
Képes-e az ember megállni egy egyre sötétebb alagútban, és belátni, hogy amerre megy, arra nincs fény, mert az alagútnak nincs vége?
Csak kérdezek.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. november 19-ei adásában hangzott el. Címlapi fotó: Pixabay (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)