„Vásároljon
Esti gyors

"Akár arra hivatkozva is megfigyelhetnek valakit, hogy veszélyezteti a kormány hatalmát"

19/07/2021 22:12

| Szerző: Klubrádió

Hasonló véleményen van a magyarországi titkos megfigyelések jogi szabályozásáról a TASZ és az Amnesty International Magyarország is. Állításuk lényege, hogy a magyar kormány lényegében bárkit bármiért megfigyeltethet nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva valódi külső kontroll nélkül, mindezt úgy, hogy az egyébként jogsértő eljárás hivatalosan törvényesnek számít, a megfigyeltek számára pedig nincs hatékony jogorvoslati lehetőség. Vagyis Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes.

2021. július 19. Esti gyors-részlet / Interjú, Demeter Áron - 2021.07.19.
07:58
00:00

Magyarországon szinte semmi külső kontrollja nincs a nemzetbiztonsági célúnak minősített titkos megfigyeléseknek, és ez nem csak egy vélemény, hanem már évekkel ezelőtt a strasbourgi bíróság is megállapította. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben kifogásolta, hogy az ilyen eljárásokról az igazságügyi miniszter dönthet, miközben hiányzik a bírósági ellenőrzés, ezért az effajta adatgyűjtések magyarországi szabályozása sérti az emberi jogokat, azon belül is a magán- és családi élethez való jogot – mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország projektvezetője

Az emberi jogi szakértő a vasárnapi kirobbant Pegasus-botrány kapcsán nyilatkozott a Klubrádiónak, ahol felhívta a figyelmet, hogy kétféle titkos információgyűjtés létezik, a bűnüldözési, valamint a nemzetbiztonsági célú. Előbbinél van bírósági kontroll, az utóbbinál nincs. A Pegasus-ügyben vélhetően nemzetbiztonsági célú adatgyűjtésről van szó, amikor például a Terrorelhárítási Központ vagy a titkosszolgálatok kérésére a kormány engedélyezheti emberek megfigyelését. Ezek esetében a parlament nemzetbiztonsági bizottságának és az ombudsmannak lehetne ellenőrző funkciója, de ez a fideszes többség, illetve befolyás miatt a gyakorlatban nem működik, a formálisnál is kevesebb kontrollt jelent. Kijelenthető tehát, hogy a nemzetbiztonsági célú megfigyelések felett nincs valódi, kormánytól független ellenőrzés – hangsúlyozta Demeter Áron.

Az emberi jogi szakértő azzal is kiegészítette értékelését, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinte gumiszabályokat tartalmaz, mint hogy az adatgyűjtések Magyarország érdekének szolgálatában rendelhetők el, amibe szinte minden belefér, akár az is, hogy arra hivatkozva minősítsenek valamit nemzetbiztonsági kockázatnak, hogy az veszélyezteti a kormány hatalmát.

 
 Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyi miniszter a Karmelita kolostor teraszán Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
 

Részben hasonló kritikákat fogalmazott meg Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, szerinte az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára. A „Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes” című cikkben azt is írta, Magyarországon épp az a legnagyobb baj a nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel, hogy nem vonatkoznak rá pontos szabályok. „Nem véletlenül mondta azt néhány éve a belügyminiszter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, hogy Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni. Pintér Sándor igazat mondott, valóban olyanok a törvényeink, hogy azok alapján bárki törvényesen lehallgatható. Ettől azonban még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű” - fogalmazott a TASZ szakmai igazgatója.

Ugyanakkor Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-botrány kirobbanását követő napon, azaz hétfőn azt közölte, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. A tárcavezető szerint Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el. Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik - írta a belügyminiszter.

A Pegasus nevű kémprogram körüli botrány lényege, hogy az izraeli NSO cég által kifejlesztett és világszerte több országba eladott megfigyelő eszközzel az Orbán-kormány kritikusait valamint ügyvédeket, üzletembereket, médiabefektetőket, magyar újságírókat és legalább egy polgármestert is célba vettek. Mindezt a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítette ki. Az összesen 17 szerkesztőség részvételével zajló nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.

A Klubrádiós beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Esti gyors/Interjú Demeter Áronnal
2021. 07.19., hétfő 18.35
riporter: Hardy Mihály