"A magyar állam a saját hajánál fogva húzza ki magát az eljárásokból"

Egy kormányrendelet visszamenőleges hatállyal kimondta, hogy szolidaritási adós ügyekben nem lehet pert indítani, és a bíróságoknak pedig megmondta, hogy le kell állítaniuk a folyamatban lévő ügyeket. Ez már két esetben nem történt meg. Egy bíró elhalasztotta a tárgyalást, egy pedig azt mondta, hogy nagyon sok alkotmányossági aggálya merült fel ezzel a kormányrendelettel kapcsolatban.

Vasvári Csabát, a Fővárosi Törvényszék büntetőbíráját arról kérdeztük az Esti gyorsban, hogy egy bíró mit tehet, ha egy jogszabállyal találkozik, amelyet neki alkalmaznia kell. Nagyjából első körben úgy tűnik, hogy semmit, merthogy nyilvánvalóan és nagyon helyesen a jogszabályok kötik az eljáró bírót is – mondta. Ugyanakkor, hogyha az illető úgy érzi, hogy alaptörvény-ellenes az a jogszabály, amit neki alkalmaznia kell, akkor felfüggesztheti az előtte folyamatban lévő eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordulhat, felteheti az Alkotmánybíróságnak a kérdéseit és a testület 90 napon belül választ kell, hogy adjon azokra a kérdésekre.

Illetve még ezzel párhuzamosan eljárva fordulhat az Európai Unió bíróságához is, hogy ha és amennyiben úgy ítéli meg, hogy az előtte fekvő magyar jogszabály ellentétes valamilyen olyan EU-s jogi normával, amelyet neki alkalmaznia kell. Ha az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor az Alkotmánybíróságnak megvan az a jogköre, hogy a sérelmezett jogszabályt adott esetben hatályon kívül helyezze. Az Európai Unió bíróságának ilyen jogköre nincs. Az Európai Unió bírósága azt tudja mondani, ha és amennyiben elfogadja a bírói érvelést, hogy a magyar bíró az előtte folyamatban lévő ügyben, amikor az európai jogszabályt alkalmazza, akkor annak során, az eljárása során hagyja figyelmen kívül az azzal ellentétes, hatályos magyar normát.

Vasvári Csaba feltételezi, hogy Magyarországon valamennyi bíró, valamennyi ügyben a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el, ezért ha a szakmai meggyőződése az, hogy felmerülnek ilyen aggályok, akkor azt gondolja, hogy belső erkölcsi kötelessége ezeket a fórumokat megkeresni. Mert azért azt fontos tisztázni, hogy azt, hogy egy jogszabály alaptörvény-ellenes-e vagy sem, Magyarországon egy perbíró nem állapíthatja meg, ezt csak az Alkotmánybíróság jogosult kimondani.

Ami ebben a most vitatott ügyben rendhagyó, az az, hogy annak vagyunk tanúi, hogy egy peres eljárásban az egyik fél, nevezetesen a magyar államkincstár, közvetve a magyar állam, aki itt alperes, a közhatalmát gyakorolva „a saját hajánál fogva kiemeli saját magát az eljárásból”. „Azt gondolom, hogy ez nyilván furcsa, mert melyikünknek van meg az a joga, hogy megfosszuk a velünk pereskedő másik felet attól, hogy bebizonyítsa egy független bíróság előtt, hogy igaza van?” – tette fel a kérdést Vasvári Csaba.

Mert hogyha ezt a gondolatot továbbvisszük, akkor innentől kezdve kétségesé válik mindazoknak a jogbiztonsága, akik a magyar állammal bármilyen jogviszonyba kerülnek, mert nem biztos, hogy adott esetben a jogvitáikat majd érvényre fogják tudni juttatni egy bíróság előtt. Tehát biztos, hogy atipikusnak nevezhető az, hogy menet közben, ráadásul visszamenőleges hatállyal, az egyik fél úgy dönt jogalkotási folyamat révén, hogy innentől kezdve ő nem perelhető, magyarul nem lehet bebizonyítani azt, hogy adott esetben az ő intézkedése törvényes volt, avagy sem.

A kúria is azt mondta egyelőre, hogy az eljáró bíró jogosult abban dönteni, hogy megszünteti az eljárást, magyarul végrehajtja azt, amit ez a kormányrendelet mond, vagy pedig úgy dönt, hogy felfüggeszti az eljárást, és megkérdezi a már előbb említett Alkotmánybíróságot vagy Európai Unió Bíróságát. Az biztos, hogy az érdemi döntésnél még nem tartunk, mert ahhoz, hogy érdemben is el tudja dönteni a bíró ezt az ügyet, úgy, ahogy eldönthette volna három nappal ezelőtt, ahhoz az kell, hogy vagy az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Unió Bírósága egyetértsen vele abban, hogy ez a kormányrendelet aggályos és/vagy alaptörvény-ellenes.

Azt gondolja, és látva a közéletben azóta megnyilatkozó szakértőket és köztestületeket, minden jogász számára várható volt az, hogy ez azért, hogy is mondjam, kiveri a biztosítékot, és az eljáró bírók szakmai alapon nem biztos, hogy szolgaian végre fogják hajtani minden további kérdés nélkül ezt a kormányrendeletet, hanem kihasználják azokat a számukra biztosított jogi lehetőségeket, hogy megvizsgáltassák ennek a kormányrendeletnek az alaptörvénnyel való harmonizáltságát, illetve esetleges alaptörvény-ellenességét – mondta a szakértő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)