Szolidaritási adó: a kormányrendelet ellenére a Budapest és az állam közötti perben az Alkotmánybírósághoz fordul a bíró

A Budapest Környéki Törvényszék nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét. Habár a per befejezésére kényszerítette volna a kormány veszélyhelyzeti rendelete az ügyben eljáró testületet, a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontot tűzött ki május 19-re. 

Ennél újabb híre is van, mondta Laczó Adrienn ügyvéd, volt bíró az Esti gyorsban. Nemrég értesült arról, hogy a Budapest és az állam között folyó perben, ahol nem volt éppen esedékes tárgyalás, az eljáró bíró írásban tájékoztatta a feleket, hogy az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, és fontolóra veszi azt is, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Unió bíróságánál hasonló alapon, mint a Budapest Környéki Törvényszék.

Tehát úgy néz ki, hogy legalábbis több, hasonló ügyben eljáró közigazgatási bíró fantáziáját megmozgatta, hogy vajon az alaptörvényünkkel és az Európai Uniós normákkal egyező-e és megfelelő-e azoknak az a rendelet, amit ugye kedden éjszaka raktak ki a Magyar Közlönyben.

„Én a magam részéről azt gondolom, hogy nyilvánvalóan nem” – jelentette ki. A hatalommegosztás elvébe, a tisztességes eljárás elvébe, a jogorvoslathoz való jog elvébe, és még sorolhatnám, mibe ütközik. Igen, ilyet egész egyszerűen nem lehet csinálni – hangsúlyozta Laczó Adrienn.

A közigazgatási határozatokkal szemben biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát, és egy folyamatban levő pert az egyik fél, az alperes nem akaszthat meg azzal, hogy egész egyszerűen közli ex cathedra, hogy márpedig ebben az ügyben nincs per, pont. Tehát ilyet egy jogállamban nem lehet csinálni, de annyira nem lehet, hogy ez teljesen elképzelhetetlen, azt gondolom.

Ezt a bizonyos veszélyhelyzeti kormányzást most éppen az ukrajnai háborús helyzet indokolja a kormány szerint. Elképzelni nem tudom, hogy milyen összefüggésben lehet Szigetszentmiklós szolidaritási adója az ukrajnai szituációval – jegyezte meg a jogász. Elvileg a veszélyhelyzeti kormányzás, ha egyáltalán indokolt, erősen kétséges, hogy ebben az esetben az, de ha indokolt is, akkor is csak arra vonatkozhat, ami összefüggésben van vele. Ezt ugye nyilvánvalóan a kormány folyamatosan felülírja.

„Tudom, hogy nem fognak emiatt százezrek utcára menni”, de azért azon érdemes elgondolkozni, hogyha a szolidaritási adó miatti pert meg lehet szüntetni egy tollvonással, akkor holnap azt is meg lehet tiltani, hogy az állampolgárok, az adózók forduljanak esetleg az adóhatóság ellen egy közigazgatási perben, hogyha nekik nem tetsző adókivetés történik, vagy nem megfelelően állapítják meg a visszaigényelhető áfát, és a többi. Tehát ha egyszer lehet, akkor lehet sajnos többször is.

Laczó Adrienn úgy érzi, hogy a jogásztársadalom megmozdult, és talán el fog jutni az állampolgárokhoz az ügy. „Nem árulok el nagy titkot, tudomásom van arról, hogy ügyvédek csoportja is készül valamiféle állásfoglalással és felszólítással a többi kolléga felé, hogy álljunk ellen ennek a saját eszközeinkkel”. Nyilván nekik kevesebb eszközük van, mint a bíróságnak, de azért, hogyha valamennyi ügyvéd ebbe beleáll, aki ilyen jellegű ügyekkel foglalkozik, azért annak is van visszhangja.

Ha európai fórumokhoz fordulnak, akár évekig is eltarthat az ügy – vetette fel műsorvezetőnk –, mire a szakértő elmondta: Karácsony Gergely főpolgármester jelezte szerdán, hogy ő maga fordul az Európai Bizottsághoz, nem a bírósághoz, mert neki arra van lehetősége. És soron kívüli eljárást, soron kívüli jogvédelmet kért az Európai Uniótól tekintettel arra, hogy Budapest működőképessége a tét; mindenki a maga eszközével küzd a jelek szerint.

Azt gondolja, hogy ez a rendelet egészen nyilvánvalóan nemhogy az Európai Unió próbáját, de az Alaptörvény próbáját sem állja ki. Tudja, hogy a jelenlegi alkotmánybíróság összetételét „fenntartásokkal szokás kezelni, alappal, de őszintén megmondom, el nem tudom képzelni, hogy találnák alkotmányosnak ezt a rendeletet”. Hiszen ez olyan szinten tiporja sárba a jogállamot, annak ellenére, hogy amúgy egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozna. „Én elolvastam azt a határozatot, szerintem az nem arról szól, mint amit a kormány gondol, de viszonylag ritkán fordul elő, hogy én egyetértek a kormánnyal.

Szerinte azt a kormány sem gondolhatta komolyan, hogy „a bíróságok a választásokig most már ennek, hogy úgy mondjam, lefekszenek”, és valóban megszüntetik ezeket a pereket, hiszen teljesen nyilvánvaló volt, hogy itt a alkotmányossági kontrollt kell kérni. Nagyon örülök, hogy ez a két bírói tanács, akit eddig tudunk, ez meglépte, remélem, hogy a többi folyamatban levő perben is hasonló utat választanak. „Nem hiszem, hogy Magyarországon, de bárhol máshol is, hogyha valaki a lábát egyszer betette a jogi egyetemre, az azt gondolja, hogy ez a rendelet rendben van”.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)