Bárándy Péter: Ami itt van, az már nem tekinthető jogrendnek

Visszamenőleges hatályú rendelettel mondta ki a kormány, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt nem lehet pert indítani, azonnali jogvédelemnek sincs helye az ügyben, és a folyamatban lévő pereket is le kell zárni. A rendelet Budapestnek szól: Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis túlzónak tartja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, ezért bírósághoz fordult több évre vonatkozóan is. A hivatkozási alap az orosz-ukrán háború miatt elrendelt veszélyhelyzet.

Ha a kormány olyat lép, ami előtt az ügyvédek is csak ámulva állnak, nincs semmiféle jogtechnikai lehetőség ezt megváltoztatni, vagy jobb belátásra bírni a kormányt. Volt miniszterként valóban úgy látja, hogy a magyar jogrend és ennek az intézményei erre nem képesek? – kérdeztük Bárandy Pétert. Az ügyvéd, volt igazságügyi miniszter kijelentette: „Igen, így látom”. Különleges jogrendben élünk hát gyakorlatilag 2015-től, de 2020-tól számítva a veszélyhelyzet különböző változatai és elrendelési alapjai között – mondta.

Majd úgy folytatta: ez alatt áttértünk gyakorlatilag egy rendeleti kormányzásra. Hogy mi a különbség a különleges jogrend ténylegessége és a rendeleti kormányzás között, azt ez a kormányrendelet nagyon jól kifejezi. Egyrészt az, hogy nem a veszélyhelyzet elrendelésének alapját képező, szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus alapozza meg egy-egy rendeletnek a tartalmát, hiszen „a fantáziám nem terjed odáig, hogy összefüggésbe tudjam hozni a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kormányrendeletet a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktussal”. Tehát kirajzolódik az, hogy a rendeleti kormányzás mást jelent. Azt jelenti, hogy a központi hatalom, a végrehajtó hatalom magához vonja a törvényalkotás hatáskörét, jogkörét is, és függetleníti magát minden kötöttségtől és kötelezettségtől. Ez az egyik, ami kirajzolódik ebből a kormányrendeletből és ebből a kormányzati magatartásból.

A másik az, hogy abszolút nem tartja tiszteletben a bíróság különállását, függetlenségét, hanem a kormányrendeletben kimondja azt, hogy a bíróságon folyó bizonyos eljárások megszűnnek. Ezt a bíróságnak kellene mérlegelés után vagy megtenni, vagy nem megtenni. A harmadik vonatkozása ennek a kormányrendeletnek az, hogy hazug módon értékeli az Alkotmánybíróság határozatát. Az Alkotmánybíróság ilyet nem mondott ki a régebben hozott határozatában sem, és nem mondott ki a most hozott és a kormány által meghivatkozott határozatban sem, mert ez csupán annyit mond, hogy ebben most nem hoz döntést, mert már hozott.

Ha megyünk tovább a bajokon, akkor az Alkotmánybíróság határozatát alapvetően megint csak a bíróságnak kellene értelmeznie az adott perekben, nem pedig a kormánynak, és a kormánynak, ismételte meg, nincs jogosítványa arra, hogy az általa tett alkotmánybírósági értelmezést alapul véve úgy rendelkezzen, hogy megszűnnek a perek a bíróságokon.

Tovább kell mennünk, mert a határozatnak, ennek a kormányrendeletnek maga az a tartalmi része is több mint vitatható, hogy megállapítja, hogy ez a költségvetés technikai lebonyolítását szolgáló folyamat része, és ezért nem határozat, ezért nem lehet ellene közigazgatási eljárásban keresetet benyújtani. Ez megint egy olyan minősítés, ami minden jogi logikával ellentétes. Itt születik egy döntés, ami kötelezettséget állapít meg bizonyos önkormányzatok részére, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak. Ezt nem lehet akként értelmezni, ahogy a kormányrendelet, hogy ez nem egy közigazgatási határozat. „Azt hiszem, ahogy végigmentünk, ebben a kormányrendeletben minden anyagilag jogellenes”.

Attól kezdve, hogy ez a rendelet életbe lép, hogy minősítené a magyar jogrendszert, és hogy minősítené a hatalmi ágak működését? – kérdezte műsorvezetőnk. Bárándy Péter kijelentette: az a jogi szabályozás, ami jelenleg Magyarországon részben a rendeleti kormányzás miatt, ami alkotmányellenesen létezik már egy évtizede, részben a parlamenti jogalkotásnak az a jellege, ami a tagadása az egyébként a jelenlegi hatalom által hozott jogalkotási törvénynek, oda vezetett, hogy ez a szabályozás már nem tekinthető jogrendnek. Vagyis a jogi szabályozás halmaza már nem tekinthető jogrendnek. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, ez az én országom, és ez a minősítés kifejezetten személyesen nekem is fáj” – fűzte hozzá a volt miniszter.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)