A Magnyickij-törvény alkalmazását szorgalmazza magyar oligarchák ellen a CEU kutatója

Új ablakban

2024. május 24. Reggeli gyors-részlet (2024.05.24. Kárpáti János lapszemléje)

05:44

00:00

Moszkvának közvetlen kapcsolata van az Orbán-kormányhoz

Növekvőben van a Kreml befolyása Orbán Magyarországán, és az egyre mélyülő orosz-magyar kapcsolatokat már nem szabad figyelmen kívül hagyni – erre figyelmeztet a magyar Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia és a CEU Demokrácia Intézetének kutatója a Politico amerikai portál európai kiadásában megjelent véleménycikkében.

A szerző szerint Orbán és Putyin barátsága két olyan nacionalista erős ember ölelkezését jelenti, aki nyíltan elítéli a nyugati liberalizmust, és átalakította saját országa politikai rendszerét. Orbán – teszi hozzá – a kínai és az orosz gazdasági kapcsolatok elmélyítésétől azt reméli, hogy Magyarország a tényleges méreténél nagyobb beleszóláshoz jut a globális döntéshozatalba.

A cikk kitér arra, hogy Orbán egyre növekvő kliensrendszerét és a haverok finanszírozását jól példázza Mészáros Lőrinc, a leggazdagabb magyar oligarcha, akinek a vállalkozása elnyerte a nagyrészt orosz hitelből megvalósuló, sokat halogatott, 12 és fél milliárd eurós projekt szerződését, amely a Paks 2 atomerőmű építésére vonatkozik, és amely Magyarországot még inkább a Kreml pályájára állítja, éles ellentétben Európa többi részével.

Az Ukrajna elleni invázió előtt is fejlett volt Orbán és Moszkva viszonya, de nem mélyült el ennyire. Magyarországon most már biztonságos révben érezhetik magukat az orosz kémek, Moszkvának közvetlen kapcsolata van az Orbán-kormányhoz – állapítja meg Zgut-Przybylska. Mint írja, Brüsszel és Washington eddig halogatta a problémával való szembenézést, de mostanra szerinte az orosz befolyás olyan mértékű lett Magyarországon, ami azonnali cselekvést tesz szükségessé. Erős érvek szólnak amellett is – írja a Politico külsős kommentátora –, hogy alkalmazzák a Magnyickijról elnevezett emberi jogi felelősségre vonásról szóló törvényt, és annak alapján szankciókkal sújtsanak olyan, magas rangú magyar kormányzati tisztségviselőket és oligarchákat, akik részt vállalnak orosz forrást felhasználó beruházási projektekben. Mészáros esetében különös figyelmet érdemel, hogy részese több, Moszkvával kapcsolatos projektnek, beleértve azt is, hogy a bankja – Orbán utasítására – 10,6 millió eurós kölcsönnel segítette Marine Le Pen francia ellenzéki politikus 2022-es elnökválasztási kampányát.

Kit jelöl új EU-biztosnak Orbán?

Az EurActiv áttekintést közöl arról, hogy vélhetőleg kik jöhetnek majd szóba az egyes uniós tagországokban EU-biztosként az idei európai tisztújítás eredményeként. A szabályok értelmében mind a 27 tagállam egy-egy személyt delegál az Európai Bizottságba, az EU központi javaslattevő-végrehajtó testületébe. Magyarországot illetően a brüsszeli hírportál úgy vélekedik: a kormányt az év elején megrázó botránysorozat nyomán egyes korábban lehetségesnek tartott jelöltek "elolvadtak”, és Orbán Viktor miniszterelnök aligha rukkol elő a kiválasztott személy nevével, mielőtt kiderül a júniusi európai parlamenti választás eredménye. Az eddigi magyar EU-biztosról, a bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivérről az EurActiv azt írja: elképzelhető ugyan, hogy újabb esélyt kap, de ha így lesz, akkor kemény hangú európai parlamenti meghallgatásra kell számítania. Ezért a portál nem tartja túl valószínűnek Várhelyi ismételt jelölését. Úgy tudja viszont, hogy a szóbeszéd szerint esélyes lehet Bóka János EU-ügyi miniszter, illetve Győri Enikő fideszes EP-képviselő.

Lengyelországot illetően az EurActiv Radoslaw Sikorskit említi, aki az EU külpolitikájának az irányítója, vagy pedig – a bizottsági portfóliók átrendezése nyomán – a közös európai védelmi ügyek biztosa lehetne, elnökhelyettesi rangban. Németországban Ursula von der Leyen, a mostani bizottsági elnök neve hangzik el a leggyakrabban a találgatások során, Franciaországban pedig leginkább Thierry Breton, az egységes belső piacért felelős mostani biztos, illetve Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter versenghet a posztért.

A populisták először az igazságszolgáltatást építik le

Tegnap töltötte be 75. évét a második világháború után a demokrácia útjára lépett Németország alkotmánya, amelyet történetesen ugyanúgy alaptörvénynek neveznek hivatalosan, mint Orbán alkotmányát. Az évfordulóról a Handelsblattban megjelent cikkében Jens Münchrath, a lap szerkesztője – az alaptörvény szellemiségének védelméről szólva – kitér egyebek közt arra, hogy amikor populista pártok a demokratikus rendszer ellen támadnak, akkor az mindig a harmadik hatalmi ág, vagyis az igazságszolgáltatás ellehetetlenítésével kezdődik. Az első két hatalmi ág ugyebár a törvényhozás és a végrehajtó hatalom. A szerző utal arra, hogy Orbán Viktor úgynevezett illiberális demokráciát hirdet, mintha az nem lenne önellentmondás. Az antidemokratikus erők – írja – az igazságszolgáltatást akarják legyengíteni, megfosztani függetlenségétől, és a kormányon levők alvállalkozójává degradálni. Rendre az alkotmánybíróság kerül az ilyen törekvések célkeresztjébe, miként azt láthattuk Magyarországon és Lengyelországban, sőt, az Egyesült Államokban is megfigyelhető, hogy növekvő mértékű politikai energiát fektetnek abba, hogy saját emberekkel töltsék meg a Legfelső Bíróságot.

A teljes lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.