"Kína bármikor fordulhat Orbánhoz, ha fel kell vizezni valamit az EU-ban"

Hszi Csin-ping elnök újabb biztonságos zónát talált az országával szemben egyre bizalmatlanabb kontinensen, amikor Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki, mivel hangos támogatója a meleg viszony ápolásának Kínával és Oroszországgal is, az Európai Unióból örökös kilógónak számít. Ezzel indítja tudósítását Andrew Higgins, a New York Times kelet- és közép-európai tudósítói irodavezetője.

A cikk szerint a kínai vezető látogatása mintegy pecsétet nyomott arra a folyamatra, amelynek során az egykor Soros György által támogatott Orbán antikommunista liberális agitátorból a Kínai Kommunista Párt legbuzgóbb európai csodálójává alakult át. 2000-ben, első miniszterelnöki ciklusa alatt Orbán még a Dalai Lámával találkozott Budapesten, most azonban kitartóan ellenzi, hogy az EU-ban bármi kritika érje Kína politikáját Tibetet, Hongkongot, valamint az üldözött ujgurok otthonának számító Hszincsiangot illetően. A New York Times idézi Theresa Fallont, az egyik brüsszeli politikai kutatóintézet igazgatóját, aki szerint Orbán lett az az ember, akihez Kína bármikor fordulhat, amikor valami olyasmit, ami nincs Peking ínyére, meg kell akadályozni vagy fel kell vizezni az EU-ban. A cikk arra is kitér, hogy bár Magyarország már most is jelentős autógyártó centrum a német ipar számára, kínai befektetések révén arra törekszik, hogy Európa első számú központjává váljék az elektromos meghajtású járművek és akkumulátorok előállítása, illetve egyéb új technológiák meghonosítása terén. A lap megszólaltatja Matura Tamást, a Corvinus Egyetem Kína-szakértőjét, aki felidézi, hogy a Kínával kapcsolatos fordulat 2011-ben kezdődött, amikor Orbán meghirdette az úgynevezett keleti nyitást. Szerbiával ellentétben azonban, ahol a közvélemény erősen Kína-párti, Magyarországon Kína nem élvez nagy támogatottságot.

A berlini Tageszeitung, a taz Erich Rathfelder kommentárját közli Hszi Csin-ping európai útjáról. Azt írja, Orbán és Aleksandar Vučić szerb elnök azért sikeres, mert a liberális demokráciák kompromisszumokat akarnak kötni velük, ahelyett, hogy kérlelhetetlenül küzdenének ellenük. Nincsenek válaszaik, ők maguk is lavíroznak a világ legerősebb nemzetei között. A kínai elnöknek nem is kell nyíltan támogatnia az európai jobboldalt, elég az, hogy itt van – írja az elemző. Szerinte azt, hogy Hszi mikor utazik, nem szokták a véletlenre hagyni. A dátumot jól kiválasztották, mert május 8. a Nyugat és így Franciaország számára a fasizmus fölötti győzelem jelképe. A fasizmus fölötti győzelem azonban a keleti világ szemében nem ugyanazt jelenti. A fasizmus fogalma Oroszországban és Kínában nem egy gyilkos diktatúrát jelent, hanem a mindenkori ellenséget, most jelesül a liberális demokráciát. Aki ellentmond az ő totalitárius gondolkodásmódjuknak, azt azonnal fasisztának minősítik. Ezt be kell látniuk a demokráciára vágyó ukránoknak ugyanúgy, mint harminc évvel ezelőtt a bosnyákoknak és a koszovói albánoknak – emlékeztet a lap, és megjegyzi: a Soros-alapítványok által támogatott magyarországi civil szervezetek is azzal szembesültek, hogy hirtelen ellenséggé váltak.

Európa is bűnös, társtettes – ezt már az észak-macedóniai választási eredményről szóló értékelésében írja Thomas Roser a Frankfurter Rundschauban. Mint az a hírekben elhangzott, Szkopjéban most ismét hatalomra kerülhet az a jobboldali párt, amelynek egykori kormányfője, Nikola Gruevszki a magyar hatóságok közreműködésével menekült Magyarországra és kapott védelmet 2016-ban.

A német lap nemzeti populistának minősíti a meglehetősen hosszú elnevezést viselő pártot, és úgy véli, hogy a választás ilyetén kimenetelével nem csökkenni, hanem növekedni fog a feszültség az egyébként sem nyugodt térségben. A kommentátor szerint a szociáldemokraták legnagyobbrészt saját maguknak, rossz kormányzásuknak köszönhetik a kudarcukat, de Európa is felelősséget visel azért, hogy most visszatérhet a nacionalista jobboldal. Az EU-partnerek éveken át elmulasztották a segítségnyújtást annak az országnak, amely még a nevét is megváltoztatta azért, hogy uniós tagjelöltté válhasson. Újabb és újabb köveket helyeztek el az úton, akadályozták az előrejutást. Most, hogy elpuskázták a lehetőséget, ne csodálkozzanak a következményeken: nem csak az uniós szomszédnak számító Bulgária és Görögország, hanem az EU-bővítés notórius fékezője, Párizs, Hága, valamint a német CDU is saját magát okolhatja, hogy most ismét Budapest, valamint Peking és Moszkva befolyása növekszik meg Szkopjéban.

A svájci Neue Zürcher Zeitung alapos áttekintést nyújt az európai menekülthelyzetről. Ebből csak azt az adatot ragadjuk ki, hogy február 26-i állás szerint Ukrajnából Magyarországon át 3,9 millióan érkeztek Európába, miközben Magyarországon mindössze 65 600 ukrajnait regisztráltak menekültként. Vagyis – bár ez nem újdonság – továbbra sem cél-, hanem tranzitország vagyunk.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Sulyok Tamás köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt (középen, j-b) a Budavári Palota Oroszlános udvarában 2024. május 9-én. Mögöttük Orbán Viktor miniszterelnök, Peng Li-jüan, a kínai elnök felesége és Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje (j-b). Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd