„Köszönjük,
Reggeli gyors

Orbán rálicitált a keleti nyitásra

22/03/2024 09:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Azzal, hogy hamarosan kínai rendőrök vehetnek részt közös járőrözésben Magyarország utcáin, az EUObserver megjegyzi, vannak olyan aggodalmak, miszerint a kínai kormányzat ezzel rajta akarja tartani a szemét az Európában élő kínai diaszpórán.

2024. március 22. Reggeli gyors - részlet 24.03.22. Kárpáti János lapszemléje
05:52
00:00

Orbán Viktor még rá is licitált a magyar külpolitika keleti nyitására, és arra vállalt kötelezettséget, hogy Peking legmegbízhatóbb európai uniós partnere lesz – írja az EUObserver brüsszeli portálon megjelent cikkében Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia és a CEU Demokrácia Intézetének a kutatója, az Amnesty International Magyarország alelnöke.

Az írás azzal a minapi hírrel indít, hogy hamarosan kínai rendőrök vehetnek részt közös járőrözésben Magyarország utcáin. Ezzel kapcsolatban a szerző megírja: vannak olyan aggodalmak, miszerint a kínai kormányzat a rendőri együttműködés segítségével rajta akarja tartani a szemét az Európában élő kínai diaszpórán, főként azokon, akik eltérő nézeteket vallanak. Az akkumulátorgyártási, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra vonatkozó, hosszan elhúzódó tervek ismertetése után pedig megállapítja: Orbán az euroszkeptikus érvelés ideológiai keretei közé illeszti az autokratikus államokkal ápolt viszonyát, azon az alapon, hogy a Nyugat hanyatlik. A vasúti projekt azonban azt is megmutatja, hogy mennyire a korrupció a fő hajtóereje Orbán Kína-politikájának, hiszen a leginkább kedvezményezett gazdasági szereplő Mészáros Lőrinc.

 
Kínai rendőr a forgalomban
Needpix.com
 

Zgut-Przybylska a helyzet egyik jó ismerőjének a szavait idézve megállapítja: miközben a keleti nyitás ernyőkoncepciója adja az ideológiai alátámasztást, a kormányzó elit ezt elsősorban a vagyongyarapítás üzleti lehetőségének tekinti. Hivatkozik a VSquare oknyomozó portál jelentésére is, miszerint kínai vállalatok napenergiát hasznosító erőművek építését tervezik, becslések szerint két és félmilliárd dolláros beruházás részeként, ami az energiaigények kielégítését célozza. Ebből a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, a szoláris ipar egyes szegmenseiben domináns szerepet játszó magyar vállalkozások fognak profitálni, alvállalkozóként.

A cikk szerzője figyelmeztet arra a kockázatra, hogy Magyarország bővülő kínai üzleti kapcsolatrendszere segítheti a politikai elitet az állam és a társadalom fölötti hatalmának a megszilárdításában, hiszen ez a kapcsolatrendszer a források átláthatatlan víznyelője. Elmélyíti azt a kliensrendszert, amit Orbán kiépített az elmúlt másfél évtizedben, aláássa a kormányzás minőségét és a demokratikus intézményekbe vetett hitet. A korrózióra hajlamos kínai tőke – amely áttekinthetetlen, elszámoltathatatlan és nem piaci szemléletű – befolyást gyakorol a politika alakítására, nem csupán Magyarországon, hanem máshol is, és ezzel hozzájárul a demokrácia leromlásához.

Orbán – folytatódik az elemzés – igyekszik globális szereplőnek láttatni magát, és a kínai befektetések okán a vezetése alatt álló Magyarország továbbra is akadályozója marad annak, hogy az EU közösen törekedjék a növekvő globális kínai befolyás visszaszorítására. Bizonyos fajta befektetések különösen hozzájárulnak a demokráciaellenes térnyeréshez, így például Kínának domináns súlya van az elektromos meghajtású járművek előállításában, és e téren verseny bontakozott ki Magyarországon és Lengyelországban az átállás európai vezető szerepéért, ami viszont növeli a kínai előállítású termékektől való függést. Ott tartunk – hangsúlyozza Zgut-Przybylska Edit -, hogy ha nem lesznek ellenintézkedések, akkor Közép- és Kelet-Európa Kína lekötelezettjévé válik, ami a jövőben kérdéseket vethet fel a szabályozott európai piac életképességét illetően is. Magyarország magatartása e tekintetben figyelmeztetéssel kell, hogy szolgáljon az EU vezetői számára, mennyire ártalmas lehet a függőségnek ez a mértéke.

Az év második felében aligha lesz előrelépés Ukrajna EU-csatlakozása ügyében

A bécsi Der Standard, arról szóló beszámolójában, hogy a brüsszeli EU-csúcson elhatározták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával, megállapítja: az Unió még a júniusi európai parlamenti választások előtt dinamikusabbá akarja tenni a bővítési folyamatot, így szeretne eljutni az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntésig is. Ha beindulna a tárgyalási folyamat, az lehetőségeket nyitna meg uniós források biztosítására és a részleges integrációra a hivatalos taggá válás előtt. A siettetés oka – írja az osztrák lap – az, hogy július elsején Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, és Orbán Viktor miniszterelnök igyekszik megtorpedózni Ukrajna támogatását, illetve csatlakozási törekvéseit, és ezért az év második felében már nem lehet további előrelépésben reménykedni.

Magyarország is támogatja a tűzszünetet Gázában

Szintén a brüsszeli EU-csúcsról, de a Közel-Kelet, konkrétan Gáza vonatkozásában: az EurActiv hírportál áttörésként értékeli, hogy a résztvevők a harcok azonnali beszüntetésére szóló felhívást tettek közzé, humanitárius megfontolásokra hivatkozva, célként megjelölve a fenntartható tűzszünetet. Ez a megfogalmazás annak nyomán nyert elfogadást, hogy most először Magyarország is hajlandó volt csatlakozni – írja az EurActiv. A jelentés emlékeztet arra, hogy Belgium, Írország és Spanyolország már október óta követeli a tűzszünetet, de az Izrael szilárd támogatójának számító Magyarország és a Cseh Köztársaság ezt eddig gátolta, arra hivatkozva, hogy nem szabad aláásni Izrael önvédelemhez való jogának az uniós támogatását.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.03.22., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János