A kárpátaljai magyarok őrlődnek Kijev és a putyinista Orbán között
23/03/2023 09:27
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Szijjártó Boszniában kijelentette, nem állítja le az orosz gáz vásárlását. A svéd külügyminiszter magyarázatot vár a magyar kormánytól miután már a svéd parlament is elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges törvénymódosításokat, és a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is szigorította. Mi a magyarok indoka a NATO-bővítés akadályozására?
Meglehetősen pesszimistán áll Svédország NATO tagságának magyar és török parlamenti ratifikálásához a Tagesspiegel. Elvben mindkét ország egyetért a katonai szövetség bővítésével, de Erdogan csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha a svéd kormány terror szervezeteknek kijáró szigorral állna hozzá a helyi kurd szervezetekhez. A cikk aggasztónak találja azt is, hogy a magyar kormány az erről szóló parlamenti szavazást halogatja (a legutóbb ígért március 27-i dátum helyett több külföldi lap is 30-ára várja a magyar voksolást).
A Tagesspiegelen idézi a svéd külügyminisztert, aki szerint Magyarország magyarázattal tartozik nekik, hiszen korábban Magyarország pozitívan nyilatkozott a csatlakozásukról, és nem emelt konkrét kifogásokat, mint például Törökország. A külügyi nyilatkozatra a csatlakozásról döntő svéd parlamenti szavazás után került sor, szerdán ugyanis a nyolc parlamenti svéd párt közül csak kettő nem szavazta meg a csatlakozást, azaz 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében a svéd parlament elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges két módosító törvényt, és szigorította a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is.
A külföldi sajtó egyik kiemelt híre szerint a NATO főtitkár figyelmen kívül hagyja a magyar ellenkezést, és összehívja a NATO-Ukrajna miniszteri szintű bizottságot. Ezt 2017 óta nem tudta megtenni Jens Stoltenberg a magyar vétók miatt.
A magyar kormány ellenkezésének az oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán oktatási törvény módosítását követeli, ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, tiszteletben tartja a magyar kormány szempontjait, de ebben az új, háborús helyzetben élni fog előjogával, amely konszenzus híján lehetőséget ad neki a bizottság összehívására. A bizottsági ülést áprilisra tervezik Brüsszelbe a tagországok külügyminisztereinek a részvételével. Persze ha a magyar tárcavezető nem vesz részt a bizottság munkájában, az újabb akadályokat gördíthet a döntések elfogadása elé, mert ahhoz egyhangú szavazásra van szükség.
A France 24 hosszú riportban számol be arról, miként őrlődnek a kárpátaljai magyarok Kijev és a Putyin-barát Orbán között. A cikk említést tesz arról, hogy a helyi polgármester Munkács váráról eltávolította a magyarok misztikus turulmadarát, és helyette az ukrán címert rakatta ki, a háromágú szigonyt. Andrij Baloha szerint ugyanis a turul olyan, a birodalmi érából megmaradt soviniszta jelkép, aminek múzeumban lenne a helye. Ez Budapest hangos tiltakozását váltotta ki.
De mostanra már a magyar zászló kitűzését is megtiltották Munkácson. A viszony pedig tovább mérgesedik, miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden Brüsszelben közölte, addig nem hajlandóak támogatni Ukrajna EU-s és NATO partnerségét, amíg a kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényt át nem írja Kijev.
Idézik Orbán Viktort is, aki azt állította, hogy a kárpátaljaikat katonai szolgálatra kényszerítik a háborúban, ezért menekülnek el olyan sokan onnan. Noha Magyarország valóban segíti a menekültek befogadását és segélyszállítmányokat is küld Ukrajnába, de Munkács polgármesterének az az érzése, hogy Orbán annektálni akarja Kárpátalját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szóvivője szerint miután Magyarország nem küld fegyvereket és lőszereket, ezért az ukránok egyre nagyobb ellenszenvvel viseltetnek a kárpátaljaiakkal szemben. Vannak olyan hangok, amelyek legszívesebben deportálnák őket Budapestre, noha a helyi magyarok harcolni akarnak és fegyvert is fognak Putyin ellen, és szeretnék, ha nem nőne tovább a feszültség a magyar kisebbségek és az ukránok közt, miután utóbbiak neheztelnek rájuk a katonai segítség elmaradása miatt.
A Szabad Európa Szijjártó Péter boszniai útjáról részletesen beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány a balkáni országok felvételét sürgeti az Európai Unióba. A migrációs problémákat ugyanis szerinte gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna kezelni, ha az EU már rég a tagjai között tudhatná Albániát, Boszniát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A Trebinjében tartott energetikai fórumon a magyar külügyminiszter bejelentette, nem áll szándékukban az orosz gázvásárlást leállítani, noha igyekeznek diverzifikálni az energiaforrásokat, de az orosz gázbeszerzés nemzeti érdek.
Magyarország a tökéletes példa arra a médiapropagandára, ahol a politikával foglalkozó, kormányellenes női hangokat próbálják elnémítani, ahol a nők ellen támadást indítanak, kiforgatják magánéletüket és hamis híreket terjesztenek róluk – olvasható az Open Democracy most bemutatott felmérésében, amelyben magyar nőket interjúvoltak meg. A She persisted (A nő kitartó) mozgalom egyik olasz vezetője ismertette, milyen támadások érik a politikai karriert építő nőket, akik mindezek ellenére sem adják fel harcukat. Kunhalmi Ágnest hozza fel példának, aki folyamatos támadás alatt ál a közösségi médiában és lehazugozták akkor is, amikor Covid-fertőzéssel kórházba került.