„Köszönjük,
Realitás - Politikai útkeresés

A gyermekvédelem állami feladat

27/11/2022 15:04

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Pálinkás János

November 20-án, a Gyermeki Jogok Világnapján idén is számos szakmai szervezet tartott konferenciát. Ennek kapcsán szakértőinkkel a hazai gyermekvédelmi helyzetről, pozitív és negatív változásokról, valamint a nevelőszülők anyagi nehézségeiről beszélgettünk.

2022. november 25. Realitás - Politikai útkeresés (2022. november 25., péntek 15:00)
49:50
00:00
Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter
Rózsa Péter vendégei Katonáné Dr. Pehr Erika, PTE ÁJK címzetes docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnöke, és Molnár László, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) volt elnöke, ma a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület alelnöke, valamint dr. Sass Rita, családjogi, gyermek-elhelyezési ügyekkel foglalkozó ügyvéd voltak.

 
 

Dr. Pehr Erika kicsit szkeptikus a szociális törvény módosításival, úgy véli, Szél Kálmán óta a gyermekvédelem állami feladat. Azt mondta, mintegy húszezer kiskorú van a gyermekvédelmi rendszerben, és részben már a kezdetektől fontos szempont volt, hogy elsősorban nevelőszülőknél legyenek elhelyezve a gyermekek. A gyermekvédelmi törvény módosítása után pedig már kategorikusan tartalmazta a törvény, hogy a tizenkét év alattiakat nevelőszülőkhöz kell elhelyezni, jelenleg a gyerekek hetven százalékának ez ma biztosított is.

A családból kiemelt gyerekeknek fő szabály szerint a területi szakszolgálat által foglalkoztatott, gyermekvédelmi gyámok látják el a törvényes képviseletét, az ellátásának az ellenőrzését, azonban a gyám javaslatot tehet, hogy a nevelőszülő bizonyos gyám feladatköröket megkapjon. Újítás, hogy a több mint két éve jogviszonyban álló nevelőszülő a gyermek gyámságát elláthatja, de a nevelőszülői tevékenységéről a gyermeknek is véleménye lehet, jelezheti a gyermekvédelmi gyámnak a problémáit. A gyermekvédelmi rendszerben azért lehet hallani a gyermek hangját, reméljük, hogy célba is ér.

A jelenlegi gazdasági helyzetben sok nevelőszülőnek végképp elnehezültek az életkörülményei, a Gyermekjogi Civil Koalíció is felemelte a hangját és jelezte, hogy a jogalkotónak ebben mindenképpen lépnie kell. A nevelőszülő munkájáért járó díjazás a minimálbér adott százalékában van meghatározva, ez hozzávetőlegesen százhúsz-százharmincezer forintot jelent havonta, valamint kapnak még ellátmány pénzt, aminek az összege nagyon rég nem emelkedett. A szakember szerint nem kötelezhető arra a nevelőszülő, aki állami feladatot lát el, hogy a saját fizetéséből egészítse ki a gyermekre fordítandó összeget. Ma mintegy 5800 nevelőszülő van, úgy véli, kiemelten fontos lenne, hogy az állam anyagilag és szakmailag is támogassa őket a hivatásukban.

 

Dr. Pehr Erika három pozitív változást szeretne kiemelni, az egyik a gyermek étkeztetés komolyabb szabályozása és finanszírozása.  A másik fontos lépés, hogy az Európai Uniós pályázatokkal fejlesztett tanodák is bekerültek a gyermekvédelmi törvény látókörébe. A településeken működő jelzőrendszerek több szintűvé válásának köszönhetően pedig több elhanyagolást és bántalmazást el lehet kerülni.

A szakértő úgy gondolja, hogy a társadalmat és a szülőket is fel kellett volna készíteni arra, hogy mit jelent, hogy egyre jobban a középpontba kerül a gyermek véleménye is. Szerinte kampányokat kellett volna erre építeni, és tájékoztató leveleket eljuttatni az állampolgárokhoz. Azt mondja, semmiképpen ne féljünk a gyereki jogtól, mert nem a szülői jogok korlátozását jelenti. A 2013 óta hatályban lévő Családjogi könyv is tartalmazza, hogy a szülői felügyeleti jogokat egymással együttműködve kell gyakorolni, segítve a gyerekeket abba, hogy tudjanak élni a jogaikkal. Fontos lenne, hogy a szülők, gyerekek és a szakemberek egyaránt megismerjék ezeket a jogokat.

Molnár László azt mondja a szociális törvény legutóbbi módosítása erősen elbizonytalanította, azt látja, hogy az állam pár lépést hátra akar lépni, ki akar vonulni a felelősség alól. Szintén úgy véli, hogy a gyermekvédelmi törvény társadalmasítása elég laposan sikerült. Szerinte a szülőket és az állampolgárokat már korábbi lépcsőfokokból is kihagyták, utólag pedig nem lehet letuszkolni az emberek torkán az újabb információkat. Fontos lett volna az érzékenyítés, a társadalmasítás, ennek hiányában azt mondják majd, hogy az Unió megint kitalált valamit, amit ránk akarnak kényszeríteni. Szerinte ehhez mindenképpen politikai akarat és szándék volna szükséges.

Kevés a nevelőszülő, nemcsak a belépők száma csökken, a nagyobb baj, hogy sokan az életkoruknál fogva befejezik ezt a pályafutást. Összlétszámát tekintve, most még jó a helyzet, de jobb kellene legyen, hogy minden tizenkét év alatti gyermek esetében teljesíthető legyen a törvényi előírás. Jelenleg az érintett gyermekek háromnegyede ál nevelőcsaládoknál. Azt gondolja, hogy a hiba ott van, hogy a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyerekekre nem muszáj alkalmazni ezt a korhatárt. Azt mondja, ez azért van, mert jelenleg nincs olyan nevelőszülő Magyarországon, aki erre ki lenne képezve, és tudna ilyen szükségletű gyerekeket fogadni. Szerinte a jogalkotó kicsit előre szaladt, mivel ezt nem képesek teljesíteni, mert férőhely hiány van az egész országban, így a gyerek oda kerül, ahol férőhely van, és nem biztos, hogy az érdekének az a megfelelő.

A törvény és a gyerekjogi egyezmény is világosan kifejti, a gyermeket meg kell hallgatni és a véleményére figyelemmel kell döntést hozni. Sőt vannak olyan biztató gyakorlatok az elhelyezési procedúra kapcsán, hogy a gyermek megismerheti a leendő gondozási helyét, vagy akár több helyet   és családot is.  

A szakember kiemelt egy-két pozitív változtatást: a gyermekvédelmi törvénynek van egy része, ami nem olyan régen került kiegészítésre, mégpedig a foglalkoztatási tilalom. Ennek ugyan sötét háttere van, gyermek bántalmazások, szexuális bűncselekmények és hasonló rémségek, de szerencsére a jogalkotó eljutott oda, hogy foglalkoztatási tilalmat rendel el, kimondja, hogy az ilyen személyek, még a büntetésük letöltését követően sem foglalkoztathatók gyerekekkel kapcsolatos munkakörbe.

Kiemelte még a meghallgató helyiségek és a meghallgatásnak a módszertanát. Kivették a rendőrség keretéből és pillanatnyilag a gyermekvédelmi központokban, szakszolgálatokban vannak ilyen meghallgató szobák, ahol abszolút professzionális módon, egyszeri meghallgatással készülnek anyagok, így a gyerekeket nem kell többször kitenni ennek a procedúrának.

 

Dr. Sass Rita elmondta, hogy szeptembertől él a bíróságok gyakorlatában egy fontos változás, ami nagy előrelépés a gyermekek szempontjából. Közös megegyezés esetén, már egy tárgyalás alatt lemehet az egész válóper, így nem szükséges még egy békítő tárgyalást tartani, Véleménye szerint ezzel rövidíteni szerette volna a jogalkotó a válóperes eljárásokat. Természetesen ezekben az esetekben is meg kell győződnie a bíróságnak, hogy a szülők egyezsége valóban megfelel a gyermek érdekének, és csak akkor hagyhatja jóvá, ha erről megbizonyosodott. A bíróság rákérdez a szülőknél, hogy valóban együtt tudnak-e működni, tudnak-e közös döntéseket hozni. Ha ez rendben van, akkor nincs akadálya, hogy a bíróság a szülők kérelmére jóváhagyja a felügyeletre vonatkozó egyességüket. A közös felügyeletet már nem csak közös kérelemre állapíthatja meg a bíróság, hanem bármelyik szülő külön is kérheti, hogy ez legyen a felügyeleti jog típusa a válást követően. Ha ebben vita van a felek között, akkor természetesen eljárást folytat le a bíróság. Ennek a bizonyítási eljárásnak az egyik legfontosabb része a pszichológus szakértői vélemény. A szakember meghallgatja a szülőket és a gyermeket is, életkorának megfelelően, és ennek alapján készül egy pszichológiai szakvélemény, amelyet bíróság nagy súllyal vesz figyelembe az egyéb bizonyítékok mellett az ítélet meghozatal során.

Azt mondja, a mai jogszabályok értelmében tizennégy éves kor felett a gyermek nyilatkozhat, hogy melyik szülőnél szeretne élni. Kisebb korban is nyilatkozhat, csak ilyenkor a bíróság nem közvetlenül, hanem közvetve pszichológus szakértő által hallgatja meg a gyermeket. Ezek régi szabályok, annyi újdonság történt a szabályozásban és a bíróságok gyakorlatában is, hogy a bíróság dönthet úgy, hogy az ítélőképessége tudatában lévő gyermeket meghallgatja. Tehát az életkor eltolódhat lefelé, nem annyira merev. Szerinte már egy hat-hétéves gyermek is lehet olyan értelmi szinten, hogy elmondja a véleményét a szülei kapcsolatáról, adott esetben még a válásról is teljesen felvilágosult lehet.

Augusztustól él az a gyakorlatban, hogy a bíróság a gyereknek személyesen küld egy levelet, ahol megszólítja őket, és megkérdezi, szeretnének-e jelen lenni személyesen a bíróságon. Az ügyvéd azt tapasztalta, hogy nagyon megoszlanak a szülők reakciói evvel az intézkedéssel kapcsolatban. Vannak, akik örömmel fogadták, míg más szülők úgy értelmezték ezt az újítást, hogy nem szeretnék, hogy a gyereküket berángassák a bíróságra. A szakértő szerint ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy lehetősége legyen a gyermekeknek véleményt nyilvánítani, tehát a gyermeki jogok érvényesüljenek. A lehetőség korábban is megvolt, de most a bíróság külön felhívja a figyelmet erre, így talán a szülők is komolyabban veszik a gyermek véleményét.

A beszélgetés visszanézhető a Klubrádió YouTube-csatornáján is. Iratkozzon fel rá!

FELIRATKOZOM:

Realitás
2022. november 25., péntek 15:00
Műsorvezető: Rózsa Péter