A bíró ír a váló szülők gyerekének: a szülők is híján vannak a jogi ismereteknek
19/10/2022 12:10
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nem a magyar bíróságok az egyetlenek, amelyek levelet írnak a válófélben lévő szülők gyermekeinek. A magyar bíróságok akár már egy 3 éves gyereket is meghallgathatnak, de ez inkább a 6 éves kortól jellemző. Katonáné Pehr Erika, a PTE docense szerint kevés szó esik a gyermekjogokról, és a szülők sem mindig vannak azzal tisztában, hogy az ő kötelességük a gyerek jogainak érvényesítése.
Egy EU-s rendelkezés alapján írnak a magyar bíróságok levelet a válófélben lévő szülők gyerekeinek, amiben a véleményüket kérdezik. Ez a hír végigfutott a sajtón, de Katonáné Dr. Pehr Erika, a Pécsi Tudományegyetem docense a Reggeli gyorsban azt mondta, ez már 2019-ben meghozott rendelet, ami most lépett hatályba. Eredetileg a jogszabály a határon átnyúló ügyekre terjedt ki, ezért a parlament 2021-ben a magyar polgári törvénykönyvet és a gyermekvédelmi törvényt is módosította, ami általános értesítési kötelezettséget ír elő az ítélőképessége birtokában lévő gyermekek részére. Ez annyiban magyar specifikum, hogy Norvégiában például a 6 éves életkorhoz kötik, Romániában 10 éves korhoz, Dániában és Hollandiában pedig 12 éves korhoz.
Magyarországon bizonyos ügyekben csak a 14 év kor felettiek beleegyezésével dönthetnek a bíróságok, "14 év alatt nagy dilemma" - mondta a szakember. Ezekben az esetekben a magyar rendelkezés úgy szól, hogy aki a személyével és vagyonával kapcsolatos döntések lényegét és következményeit megérti, így akár már 3 éves kortól meghallgatható egy gyerek, ha egészséges, nem traumatizált és még a bíró is felkészült, mondta Katonáné Pehr Erika, aki elmondta, hogy a magyar bírói gyakorlat szerint 6 év felett hallgatnak meg gyerekeket.
Katonáné a gyermekvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban elmondta, hogy az ENSZ 1991-ben hirdette ki a gyermekjogi egyezményt, amiben szerepelt a gyermekek meghallgatáshoz és véleménynyilvánításához való joga, így Magyarországon az anyagi és eljárási szabályokba már régen beépült ez a jog, ezért "nem idegen a magyar jogrendtől". A hírben említett válással kapcsolatos bírói levél ugyanakkor nem kötelező meghallgatásról szól, hanem a lehetőségről, aminek valódinak kell lennie, de ha a gyerek nem kéri, akkor nem hallgatják meg.
Egy ilyen esetben Katonáné szerint a gyereket tájékoztatják, majd meghallgatják, a véleményét pedig a korára való tekintettel figyelembe veszik.
Katonáné Pehr Erika felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen kevés szó esik a "gyereki jogokról", és szerinte a most kialakult diskurzus a hír kapcsán is jól példázza, hogy a társadalom és a szülők is híján vannak a jogi ismereteknek, holott már régóta a magyar családjog fontos része, hogy a szülő kötelezettsége a gyermek jogainak érvényesítése.
Ugyanakkor jogosnak nevezte a bírói levéllel kapcsolatban, hogy a gyermek milyen módon kap értesítést például a válásról. Erről nem ez EU, hanem minden nemzetállam maga dönt, így a magyar jogrend szabályai között jelenik meg, hogy miképpen küldik ki és milyen körben. Ha a bíró egy ítélőképesség birtokában lévő gyermeket szólít meg, azt viszont csak akkor tudja megállapítani, ha már meghallgatta - mutatott rá a szakember. Ezért szerinte fontos lenne, ha a bíró és a pszichológus együtt dolgozna a gyermek meghallgatásában. Szerinte a rendeletnek a társadalom jogi edukációjáról is rendelkeznie kellene, hogyha a gyermek ilyen értesítést kap, akkor valaki el tudja neki magyarázni, hogy miért kapta, illetve ehhez a feladathoz személyi feltételeket kellene biztosítani - mondta Katonáné Pehr Erika.