„Köszönjük,
Utópia

A gravitációs törvény átalakulása

29/07/2023 18:34

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

 | Szerkesztő: Pálinkás János

Míg a naprendszerekben a gravitációs tömegvonzás, addig a galaxisokból kilépve – a táguló világegyetem jelenségét figyelembe véve – már a galaktikus taszítási elv érvényesül – véli Rockenbauer Antal. A fizikus szerint ezzel a sötét anyag és sötét energia hipotézise nélkül is magyarázható a galaxisok, tágabban a világegyetem működése.

2023. július 25. Utópia (2023. július 25., kedd 19:00)
51:15
00:00
Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

"A modern fizika csúcspontjának megértése a hegymászáshoz hasonlítható. Amikor magasra érünk, ritkább lesz a levegő, ehhez hozzá kell szoknunk. Ez az akklimatizáció. Így vagyunk a fizikával is, mert egyre feljebb haladva az ismeretlenekbe egyre kevésbé tudjuk használni szokásos fogalmainkat" – írta ismeretterjesztő könyvében Rockenbauer Antal fizikus, a kémai tudományok doktora, professzor emeritus.

Azután, hogy pár évvel ezelőtt 2012-ben sikerült bizonyítani a Higgs-bozon létezését, újabb problémával szembesült az elméleti fizika tudománya. A W-bozon a köztudatban egyáltalán nem ismert részecske. A W- és Z-bozon felfedezése a CERN-ben történt. Először 1973-ban sikerült megfigyelni semleges áram kölcsönhatást, ahogy az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete előrejelezte.

"Olyan részecske, amely a gyenge külső kölcsönhatások közvetítéséért felel" – mondta az Utópia legutóbbi adásában Rockenbauer. Hozzátette, a bozonok, így a Higgs-, a W- és a Z-bozonok kimutatása indirekt módon lehetséges. Ehhez hatalmas energiára van szükség, amelyet a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) tud biztosítani. Azonban a legutóbbi mérések során tapasztalt nem várt részecske-tömegkülönbségek kapcsán támadt gyanúja a tudósnak, hogy a világegyetem kialakulásáról alkotott elméletet figyelembe véve nem biztos, hogy sötét anyagot és energiát kell keresni a világegyetemben. A standard modell nem olyan a priori elmélet, amelyben pontosan ismert fizikai konstansokból meghatározhatjuk, hogy az egyes elemi részecskéknek mekkora tömeggel kell rendelkezniük.

 
NGC 1705 törpegalaxis
Fotó: Youtube
 

Rockenbauer ezek alapján – nem kizárva a sötét anyag és a részben abból fakadó sötét energia létezésének lehetőségét, de megkérdőjelezve a hipotézist – olyan fizikai törvényszerűséget keres, amely megáll a naprendszerek csillagtól távolodva lassuló bolygómozgásai és a galaxisok forgásának konstans állapotában is.

Részletesebben: minden naprendszerben a naptól távolodva egyre lassabban keringő bolygók helyezkednek el. 1970-ig az volt a feltételezés, hogy a galaxisok forgása is hasonlóan működik, minél távolabb helyezkedik el egy csillag a galaxis középpontjától, annál lassabban kéne keringenie a galaxis központja körül. Vera Rubin vizsgálata során arra jutott, hogy az Androméda-galaxis csillagainak keringési sebessége kvázi állandó független attól, hol helyezkednek el. Ekkor vetette fel azt Rubin, hogy vagy a Newton-törvények nem jók, vagy olyan anyag van a nem látható tartományban, amely kölcsönhatásával képes biztosítani az állandó sebességet.

Rockenbauer inkább azt feltételezi, hogy míg a naprendszerekben a gravitációs tömegvonzás érvényesül, addig a galaxisokból kilépve – a táguló világegyetem jelenségét figyelembe véve – már a galaktikus taszítási elv érvényesül. "A gravitációs törvény ilyen átalakulásával az ismert fizikai sajátosságokkal a sötét anyag hipotézise nélkül is magyarázható a világegyetem működése" – mondta.

Utópia
2023.07.25. kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor