Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
A hiteltelen - Szénási Sándor jegyzete
Mondhat és ígérhet bármit, már minden csak szó, duma, szöveg, smúz, hanta, sóder, illetve rizsa.
Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
Pici bűnök és a fasizmus - Dési János jegyzete
A kísérlet Iványi Gábor tönkretételére nyilvánvalóan a politikai bosszú része. Nem véletlen, hogy egy ilyen ember életét kell megkeseríteni, munkáját, amelyet a szegények és az elesettek érdekében végez, ellehetetleníteni.
Három évtized – Józsa Márta jegyzete
Három évtizeddel ezelőtt az volt a naiv álom, hogy a nyilvánosság is hozzá tudja majd segíteni az ország legelnyomottabb polgárait az emancipációhoz. Ma már tudjuk: sikerült eljutnunk a hasonlattá vált vécékeféig.
Zavaró tény – Kárpáti Iván jegyzete
A magyar kormány az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozta Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. (...) Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg.
Holnap kit gyűlöljek? - Selmeci János jegyzete
Ukránok, bűnöző gyerekek, bankárok, ukránok, benzinkutasok, és megint a benzinkutasok; már egy gyakorlott gyűlölő is nehezen tudja követni a kormány iránymutatásait arról, hogy kik az ellenségeink.
Mása és Aljosa kűrje - Hardy Mihály jegyzete
Az elmúlt években egyébként szabályosan menekülnek Oroszországból a siker-sportágak művelői, akik a párizsi olimpia óta tudják, hogy kevés esélyük van az indulásra nemzetközi versenyeken.
A felszámolóbiztos - Szénási Sándor jegyzete
5/11/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Itt állunk tehát egy magáról minden demokratikus göncöt ledobó, a nyugati konszenzualitást megtaposó, intézményi jogokat simán lenyúló, gátlástalan és obszcén vezérelvű mintával, aminek a kistestvére itt trónol rajtunk.
Lázár János két évvel ezelőtt azzal fenyegette meg a hódmezővásárhelyi szavazókat, hogy amennyiben megint Márki-Zay Pétert választják meg polgármesternek, a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak.
Ez elég brutális mondat volt, nem azért, mintha a mindenféle kormányok keze addig nem hajlott volna saját pártjaik felé, csak a politikusokban volt valami szemérem, nevezhetjük képmutatásnak is, ami miatt ezt a tényt nem tolták direkten a társadalom képébe. Az volt elbábozva ugyanis, hogy egy térség parlamenti képviselője (konkrétan Lázár) azokat is képviseli, akik nem rá szavaztak, és a kormány is, mivel hogy csak egy van belőle, minden országlakónak a kormánya. Mindenki tudta, hogy ez nem így van, de a dolgot mintha egy tüllfüggöny mögül nézték volna, ami mutatott ugyan valamit, de mindent mégse, akár az 57 éves Naomi Watts meztelenruhája az All's Fair párizsi premierjén. Kínosnak kicsit kínos, de van benne valami illúzió is.
Ámde eljött, ha nem is az igazság, de az őszinteség pillanata, ami egy idő után több szintet is lépett, és most például a New York-i polgármester-választáson kulminált újfent, ami előtt Trump elnök közölte, hogy nehéz lesz neki a kötelező minimumon túl sok pénzt adni a városnak, ha az befekszik egy kommunistának. Hozzátette: így ez az egykor nagyszerű város aligha fog túlélni. A demokrata-szocialista, muszlim hitű Zohran Mamdani alatt csődhalmaz lesz.
Nincs már hazudozás, a dolgok polgári lakkozása, nincs szokásjog, nincs az elitek „értékalapú” együttműködése, durvaság van, és erőszak. Mert hát az alkotmány szerint az elnöknek nincs joga támogatásokat megvonni, ezt csak a kongresszus teheti. 1974-ben Nixon próbált visszatartani olyan pénzeket, amelyeket a képviselőház már megszavazott, erre egy elnöknek 45 napig joga is van, de aztán megint a képviselőház jön.
Trump bejelentése tehát törvényellenes, de az elnök kilenc hónap után már annyi lopott jogot bitorol, hogy az alapító atyák, ha ezt látnák, a hajukat tépnék. A republikánus többségű kongresszus azonban kussol, miért is ne tenné: Trump már a pártot is elrabolta, és kifordította önmagából. Nem ment nehezen.
Itt állunk tehát egy magáról minden demokratikus göncöt ledobó, a nyugati konszenzualitást megtaposó, intézményi jogokat simán lenyúló, gátlástalan és obszcén vezérelvű mintával, aminek a kistestvére itt trónol rajtunk. Ennek különféle kelet-európai változatait már megszoktuk, beáraztuk, és közben Amerikáról szőttünk álmokat. Hogy majd egyszer odamegyünk boldognak lenni.
De mára Amerika jött el hozzánk, és hozta az ő boldogtalanságát, amin még maga is csodálkozik.
De neki van 250 sikeres, bukásokkal, de több happy ending-el is teli éve. Még megmentheti a múltja, van hová visszamennie. Minket csak a jövő menthet meg, ha tényleg, ha nagyon kétségbeesetten akarjuk.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. november 5-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)