Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
1500 milliárd már a zsebben
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Kommandósok – Józsa Márta jegyzete
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Az erősebb felrúgja a gyengébbet
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Szegény éhes magyar választó lakomája – Selmeci János jegyzete
26/04/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.
Magyar választópolgárnak lenni legalább tíz éve elég szar dolog. Mintha a menza tele lenne rosszabbnál rosszabb fogásokkal, a löncshús és a száraztészta rajongóin kívül senkinek sem jut igazán a kedvére való, egy-két finomnak tűnő desszert talán akad, amire az ember bizalommal szavaz, de azzal jól lakni ugye nem lehet, ráadásul legközelebb azt is mindig ráöntik valamelyik undorító főételre.
Mi a közös ügyeink, az országunk sorsának – szóval az előétel, a leves, főfogás, és a desszert elkészítésének apró részletei, és az azok mögött álló gondolatvilágok – megvitatása helyett, a melyik szakács árulta el vagy mérgezte meg az országot diskurzust kaptuk meg politikai lakomaként.
A magyar választót magára hagyták a hatalommal, illetve a hatalom híján a megmaradt pozíciók szétosztogatásával és a saját életben maradásukkal foglalkozó pártjaik, az elkötelezett híveken kívül, akik egész biztos, hogy a választók kisebbségét jelentik, mindenki csak jobb híján, vagy annak tudatában szavazhatott, hogy a valódi folyamatokra semmi hatása nincs.
Szerintem még a Fidesz szavazók többsége is így van ezzel, tizennégy év után aligha várhatnak már többet ettől a kormánytól, mint amit eddig is kaptak, általában jobban élünk, utalják a nyugdíjat, nem jön vissza a Gyurcsány, nem foglal el minket Brüsszel, de azért rendes orvos meg rendes iskola meg gyorsabb felzárkózás nem lesz, most júniusban meg mehetnek szavazni a legrosszabb kormányzati évéből még ki sem kecmergő, az üzenetek tekintetében dögunalmas pártjukra.
A harcos Orbán-kritikus ellenzékiek a '22-es zakó után még rosszabb választási lehetőség előtt álltak; az EP választás biztos bukta, csak az a kérdés, hogy meglesz-e a Basset Hound a Beagle-ök között, aki aztán nekimehet a kétharmados Bernáthegyinek, azaz Gyurcsány Ferenc lenyeli-e a többieket, esetleg túlél még a Momentum is, na egy ilyen kínálattól a legéhesebb híveken kívül tényleg nem tudom, hogy kinek kezd el csorogni a nyála.
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de az reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni. Az összetevőkről semmit sem tudni, az íze bármilyen lehet, fogalmuk nincs hogy fest majd, és milyen más ételek mellett gőzölög az Európai Parlament asztalán, de legalább még nem ettek belőle, és ha az is a vége, hogy 2026-ban az ország többsége a klasszikus is löncshúsnál marad, legalább esznek valami újat, amiről még nem tudják, hogy kétharmados gyomorrontást okoz.
Ez lenne a magyar választópolgárok szomorú lakomája.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. április 26-i adásában hangzott el.
