Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Száz vasutat – Szénási Sándor jegyzete
3/01/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A friss PISA felmérés szerint a magyar gyerekek gyakorló analfabétának minősíthetők, matematikából és szövegértésből mindenképpen. A matekot most hagyjuk, mi a szövegértés? A definíció szerint az, ha megértjük a szöveg részleteit, és azok összefüggéseit.
Vegyünk egy egyszerű példát, egyetlen mondatot: 1846-ban adták át a Pest-Vác vasutat.
Ezt fogja a magyar diák szövegérteni.
A két település között az út 1846-ban 1 órás menetidővel járt, ami most 2024-ben, a MÁV hivatalos állítása szerint 47 perc, vagyis a magyar kozmosz modernizációja 178 év alatt 13 perc gyorsulást hozott, ami nem sok, de mégiscsak lenne valami, ha az 1846-os menetidőbe bele nem kéne számítani 10 perc állásidőt is Dunakeszin.
Mit árul el mindez? – kíváncsiskodik a tanár. Majd felel, ha már kérdezték.
Már nagyon kurucos eredmény jön ki, ez tény. Három perc pluszért Petőfi meg nem írta volna, hogy "Száz vasutat, ezeret! / Csináljatok….”, mert leégett volna a képéről a bőr az utódok miatt. Akkor már lovon ma is jobban megérné, ló meg, szemben a még használható vasúti kocsikkal, van elég, legutóbb a török elnöknek is jutott. Nem lehet véletlen, hogy Lázár János a MÁV mellett a mezőhegyesi ménesbirtokot is felügyeli az elnöki ellátmánytól az állománygyarapító fedeztetésig.
Átnyergelünk, oszt annyi.
Nézzünk más szövegértést, köhécsel a tanár: az ifiúr szerint a 19. századi ipari forradalom kezdetén a Pest-Vác vonal építése vajon mit ír le, ámde máig ható tanúsággal?
A PISA felmérés adatait figyelembe véve a delikvens vagy megsemmisülten nézne, vagy elmondaná még egyszer a Petőfi verset, hisz ami abban nincs benne, az nincs is egyáltalán, ha meg mégis van, ott egye a fene. A tanár segít: ugye, az csodás, hogy bár csak húsz évvel az első angol pálya után, de az elmaradott Magyarország mégis belevág a vasútba. Hogyan tette? Majd a hallgatást áthidalandó hozzáteszi: porosz tervekkel, ugye, walesi és porosz acéllal, belga gőzmodonyokkal, illetve echte magyar korrupcióval, ami miatt a porosz tervező hamar le is mondott. Viszont, kérdezi a tanár, viszont utána mi jött?
A Pest-Vác vasút, feleli a szövegértésbe belefáradt nebuló, mire a tanár fellélegezve, boldogan kiáltja, hogy ugye megmondta, hogy hülye a PISA, ugye megmondta, hogy nem minden gyerek analfabéta, legfeljebb részlegesen! Igen, bólogat, a sok lopás után a magyar zseni két év alatt cakk-pakk mindent összerakott, nem is lenne szabad hozzányúlni, mert abból nem 3 perc előny, de 30 perc hátrány lenne, amit ha Petőfi előre megsejt, meg sem születik.
Ennyit a szövegértésről. A lényeg: te sem tudsz mindent, ferdetekintetű PISA. Nincs még veszve minden, ha Buda nem is, valami még áll.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. január 3-i adásában hangzott el.
