Hontalan útlevelet! – Józsa Márta jegyzete
A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását.
Nemzeti dal és árrésstop - Rózsa Péter jegyzete
Ez nem más, mint a galád kereskedő, a népnyúzó, az árdrágító, hogy a Rákosi-korszakban oly jól bevált kifejezésre utaljak, mert akkor történelmi kontextusba helyezhető azonnal az egész, és máris előáll a megfelelő néphangulat; reszkessetek kulákok, vagyis csúnya multik, gazdagok, vérszívók!
Névtelen hősök és egy amerikában született, magyar csecsemő - Selmeci János jegyzete
Ha pedig egy szegény csecsemő, aki magyar szülők (mondjuk a haza érdekeit külföldön védő diplomaták) gyermeke, és van olyan szerencsétlen, hogy esetleg Amerikában születik, attól fogva az Alaptörvény szerint felfüggeszthető magyar, kevesebbet érő állampolgár azoknál, akik idehaza jöttek a világra.
Elvirágzó akkuipar - Rózsa Péter jegyzete
Ma, csütörtökön jelent meg, hogy a bíróság által felkért két, egymástól független igazságügyi szakértő is megállapította, nem megfelelőek – egyes esetekben pedig nem is léteznek – az egyébként kötelező környezeti vizsgálatok, a kiadott építési engedély így veszélybe kerülhet.
Győzelemről győzelemre halad - Szénási Sándor jegyzete
Trump egyelőre az Államok szövetségi rendszereinek szétverésében arat diadalokat, miközben a hazai inflációt élesztgeti sikerrel.
Infláció ellen feltűrt ingujj - Kárpáti Iván jegyzete
Az infláció nem Orbán bűne, hogy ez nemcsak az EU-s átlag felett van, de még a régiót is túlszárnyaljuk, az már az ő sara.
A mi gumicsontunk - Dési János jegyzete
Azaz, az most gumicsont, hogy aki nem tetszik a Fidesznek és van másik állampolgársága, az kiutasítható lesz az országból egy állítólagosan tervezett jogszabály szerint? Vagy egy idő után nem is kell másik állampolgárság?
Jó hírek – Józsa Márta jegyzete
Néhai édesapám, akit rádióriporterként afféle büntetésképpen időről időre elküldtek termelési riportokat készíteni, sohasem jött zavarba. Ha a szépkenyerűszentmártoni mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége vásárolt még egy Dacia személygépkocsit a meglevő mellé, ő legalább három napig tudott jó hírt szállítani.
Szakadék előtt kávészünet – Szénási Sándor jegyzete
19/06/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.
Egy Gianni Annoni nevű étteremtulajdonos és influenszer közzétett egy kis videót, amiben tőle, az olasz kávéstól egy magyar capuccino-t rendel. Ami a magyar fogyasztónak szíve joga, nemdebár.
Azonban a mondott tejes italt délután rendelte. Ezt, a pultja mögül kipattanó Gianni ordítva tudatosítja benne, miközben a grabancát rángatja, és láthatóan a hülye ungaró fizikai megsemmisítéséré is kész az illető barbarizmusát megtorlandó.
Mert a capuccino reggeli ital. Ergo délután nem isszuk. Részint mert csak, részint meg mert az ebéd során fölevett kalóriáit, a tésztához evett rengeteg sajtot fölöslegesen dúsítja, túlterheli a szervezetet, tehát fogyasztása Isten és a gyomor ellen való vétek. Ezt minden civilizált embert tudja, dehát ezek itt hun szittyák, hun hunok, az egyik rémesebb, mint a másik.
Mármost ezzel a videóval a talján tényleg megrángatta a turul farktollait, mert amit ezután a kommentekben kapott, azt nem tette ki a vetrinába (jó: vitrinbe). A magyarok egy emberként lázadtak fel. Először is ki a túró ez a jöttment, fakadt ki valaki, és hogy jön ahhoz, hogy megmondja, mit igyunk, és mikor? A számból veszi ki, tette hozzá a másik, aki lehet, hogy más pártra szavazott, de ugyanolyan jogvédő, és gyűlöli, ha önrendelkezése elveit megsértik, pláne idegenek, dehát mindig így volt ez, mindig taposott rajtunk valaki. Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.
Nem folytatom, Annoni sűrű bocsánatkérésbe menekült.
Győztünk.
Hogy pontosan miben, azt Babits Mihály magyarázza el A magyar jellemről című írásában. Idézzük: "A magyar virtusnak nincs szüksége a tényleges érvényesülésre, elég, ha megmutatja." Értsd: A capuccino délutáni ivásának tiltása elleni fellépés most még csak figyelmeztetés, intelem, hogy aki a magyarokkal szórakozik, pusztító tájfunnal próbál cicázni. De Babits folytatja: "A magyar nem lázadó.... Mikor királya ellen küzdött, inkább királyát tekintette lázadónak, mert az sértette meg a jogot, az elvet. Minden lázadása voltaképppen sérelmi politika volt. Mindig jogért és elvért lázadott, szabadságán is jogait értette, s történelme nem egy példát mutat, mikor nemcsak életének, de nemzete érdekeinek is, a közvetlen nemzeti haszonnak, elébe tette az elvet, a jogot."
Fordítsuk ezt le a mi szintünkre. Amikor megint idetámít egy nagyhatalom, ahogy ez lenni szokott, ám csupán nemzeti erőforrásainkat lopja meg, a saját ügynökét teszi fölénk kormányfőnek, és hazánkat a semmibe és a csicskaságba rángatja, ám nem próbálja előírni, hogy a gulyásba tehetünk-e Erős Pistát, addig nem lázadunk, mert a nemzeti haszonnál, tudniillik a nemcsicska, nemszétrabolt Magyarországnál fontosabbak nekünk a mindennapi kis jogaink, és a sérelmeink is kizárólag ezekkel kapcsolatosak. Az országot vihetik, mi csak a szokásainkban vagyunk kurucok. Így volt ez mindig, II. Józsefnél is például, amikor a reformok, az európai haladás kontra középkor, tehát a haza vagy haladás ügyében akkor is a hazát választottuk, ha az már dohos volt, szűk, és otthonnak semmiképp sem nevezhető. Új, levegősebb haza minket sose érdekelt.
Körülnézünk, a kérdés újra élén áll, a szakadék megint kész, de a magyar csak abban borul össze, hogy a capuccino mindenkori ivásának szabadsága ősi magyar jogelv, eb ura fakó, vesszen a talján.
Egyébként meg sose volt úgy, hogy valahogy ne lett volna.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. június 1-i adásában hangzott el.
