Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Szakadék előtt kávészünet – Szénási Sándor jegyzete
19/06/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.
Egy Gianni Annoni nevű étteremtulajdonos és influenszer közzétett egy kis videót, amiben tőle, az olasz kávéstól egy magyar capuccino-t rendel. Ami a magyar fogyasztónak szíve joga, nemdebár.
Azonban a mondott tejes italt délután rendelte. Ezt, a pultja mögül kipattanó Gianni ordítva tudatosítja benne, miközben a grabancát rángatja, és láthatóan a hülye ungaró fizikai megsemmisítéséré is kész az illető barbarizmusát megtorlandó.
Mert a capuccino reggeli ital. Ergo délután nem isszuk. Részint mert csak, részint meg mert az ebéd során fölevett kalóriáit, a tésztához evett rengeteg sajtot fölöslegesen dúsítja, túlterheli a szervezetet, tehát fogyasztása Isten és a gyomor ellen való vétek. Ezt minden civilizált embert tudja, dehát ezek itt hun szittyák, hun hunok, az egyik rémesebb, mint a másik.
Mármost ezzel a videóval a talján tényleg megrángatta a turul farktollait, mert amit ezután a kommentekben kapott, azt nem tette ki a vetrinába (jó: vitrinbe). A magyarok egy emberként lázadtak fel. Először is ki a túró ez a jöttment, fakadt ki valaki, és hogy jön ahhoz, hogy megmondja, mit igyunk, és mikor? A számból veszi ki, tette hozzá a másik, aki lehet, hogy más pártra szavazott, de ugyanolyan jogvédő, és gyűlöli, ha önrendelkezése elveit megsértik, pláne idegenek, dehát mindig így volt ez, mindig taposott rajtunk valaki. Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.
Nem folytatom, Annoni sűrű bocsánatkérésbe menekült.
Győztünk.
Hogy pontosan miben, azt Babits Mihály magyarázza el A magyar jellemről című írásában. Idézzük: "A magyar virtusnak nincs szüksége a tényleges érvényesülésre, elég, ha megmutatja." Értsd: A capuccino délutáni ivásának tiltása elleni fellépés most még csak figyelmeztetés, intelem, hogy aki a magyarokkal szórakozik, pusztító tájfunnal próbál cicázni. De Babits folytatja: "A magyar nem lázadó.... Mikor királya ellen küzdött, inkább királyát tekintette lázadónak, mert az sértette meg a jogot, az elvet. Minden lázadása voltaképppen sérelmi politika volt. Mindig jogért és elvért lázadott, szabadságán is jogait értette, s történelme nem egy példát mutat, mikor nemcsak életének, de nemzete érdekeinek is, a közvetlen nemzeti haszonnak, elébe tette az elvet, a jogot."
Fordítsuk ezt le a mi szintünkre. Amikor megint idetámít egy nagyhatalom, ahogy ez lenni szokott, ám csupán nemzeti erőforrásainkat lopja meg, a saját ügynökét teszi fölénk kormányfőnek, és hazánkat a semmibe és a csicskaságba rángatja, ám nem próbálja előírni, hogy a gulyásba tehetünk-e Erős Pistát, addig nem lázadunk, mert a nemzeti haszonnál, tudniillik a nemcsicska, nemszétrabolt Magyarországnál fontosabbak nekünk a mindennapi kis jogaink, és a sérelmeink is kizárólag ezekkel kapcsolatosak. Az országot vihetik, mi csak a szokásainkban vagyunk kurucok. Így volt ez mindig, II. Józsefnél is például, amikor a reformok, az európai haladás kontra középkor, tehát a haza vagy haladás ügyében akkor is a hazát választottuk, ha az már dohos volt, szűk, és otthonnak semmiképp sem nevezhető. Új, levegősebb haza minket sose érdekelt.
Körülnézünk, a kérdés újra élén áll, a szakadék megint kész, de a magyar csak abban borul össze, hogy a capuccino mindenkori ivásának szabadsága ősi magyar jogelv, eb ura fakó, vesszen a talján.
Egyébként meg sose volt úgy, hogy valahogy ne lett volna.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. június 1-i adásában hangzott el.
