A megfelelő ember – Rózsa Péter jegyzete
A pályázatra meglepően sokan jelentkeztek, de amint elkezdődtek az állásinterjúk, lehangoló eredménnyel, jobban mondva eredménytelenséggel szembesültek. Elsősorban a NER-ben eddig favorizált, úgy mondjuk, oligarchacégektől érkeznek a jelöltek. Feszengenek a meghallgatásokon, jól látható mennyire szokatlan számukra az ilyen megméretés...
Egy InterCity vécéjében unatkozva - Selmeci János jegyzete
Az állami rádióban aztán Orbán Viktor megpróbált kimászni a vécéből, és menteni a menthetőt; beszélt kicsit arról, hogy februári béremelés, meg nyugdíj, meg adókedvezmény, ha pedig sikerül továbbra is nemet mondani Brüsszelnek, akkor a nemzeti gazdaságpolitikát folytatni tudják, ami a repülőrajt nem láttán ugye annyira sikeres, hogy egy életem, egy szuverenitásom, én lehet megpróbálnék mégis inkább igent mondani Brüsszelnek, aztán lesz ami lesz...
Mini-Minneapolis – Hardy Mihály jegyzete
Mert egy parlamenti választás előtt álló országban mégsem normális, hogy a valamennyire is épeszű szavazóknak nem kínálnak fajsúlyos baloldali vagy liberális alternatívát.
A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Maradjunk eszünknél - Kárpáti Iván jegyzete
A történelem pontosan megmutatta már, hogy az erőszak soha nem az utcán kezdődik, hanem a szavakban, a kijelölésben, az uszításban, abban, amikor egyre többen érzik úgy, hogy már nincs mit veszíteniük.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Próbajáték – Dési János jegyzete
5/08/2024 18:03
| Szerző: Dési János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Lelkészünk véleményt mond közéleti kérdésekben is, ahogy egyébként a Rómától és az elvektől messze kerülő püspökök is, csakhogy ő számonkéri azt, amit egykor talán azon a régi keresztelőn vagy esküvőn mondott. Felidézi azt az alakot, akire már nem emlékeznek, a zsidó rabbit, Názárethből.
Nevezhetjük maffia-államnak, fasisztoidnak, választási-diktatúrának, örök-vészhelyzeti államnak, egykézzel kormányzottnak, becézhetjük NER-nek és Mészáros-landnek, tejjel mézzel folyónak, vagy bokrétának az I’ten kalapján. A lényeg mégiscsak az, hogy ez a vircsaft most a bosszúállásban szintet lépett.
A történet régi. Akad egy lelkész, aki a kádári langymeleg aranykorban nem nézi el, hogy egyháza kollaborál a hatalommal. Ő a saját, tisztességes elvei szerint próbál élni és nem a kényelmes, biztonságos behódolást választja. Sok baja lesz ezért, de ő és maroknyi híve töretlenül hisz az igazában. Együttműködik a demokratikus ellenzékkel, részt vesz üldözött lapjaik készítésében, a szegények segítésében akkor, amikor hivatalosan nincsenek is szegények.
A rendszerváltás után úgy tűnik, helyére kerülnek a dolgok. A lelkész képviselő lesz, és mind többen ismerik fel, hogy milyen igaza volt számtalan kérdésben. Népszerű lesz és bizonyos – amúgy leginkább felettébb vallástalan, hitetlen – körökben trendi nála házasodni, gyereket vele kereszteltetni. Mintha ezzel a keresztvízzel a szülőkre is rácseppenne valamennyi abból az igazságos és becsületes lélekből, felülírná az addigi bűnöket. Közben a szegénység, a kitaszítottság megszokott jelenséggé válik, a "kaparj kurta"-korában sokan lemaradnak – így jártak – fogalmaz a nagyközönség és másfele néz.
Lelkészünk azonban komolyan nekifog a megvetett hajléktalanok élete megszervezésének. Iskolát hoz létre olyan gyerekeknek, akikkel a tanárokat ijesztgetik máshol ("Ha nem szolgálsz, akkor mehetsz a cigányiskolába.") És így tovább. Azt hiszem, ez lehet az igazi kereszténység. Ami éles kontrasztba kerül megint a nagy keresztény egyházak kilóra megvett vezetőinek ténykedésével. Luxusszálloda, focipálya, kastélyocska, az iskolák maguk alá gyűrése. Talán egyik-másik ilyen püspök lelkiismerete is megszólal, nem jó nézni a Krisztus nyomán járó kollegát. Jobb lenne, ha eltakarítanák az útból, a szem elől – gondolja, mondja egyik másik.
Ráadásul lelkészünk véleményt mond közéleti kérdésekben is, ahogy egyébként a Rómától és az elvektől messze kerülő püspökök is, csakhogy ő számonkéri azt, amit egykor talán azon a régi keresztelőn vagy esküvőn mondott. Felidézi azt az alakot, akire már nem emlékeznek, a zsidó rabbit, Názárethből.
Beindul a gépezet, az erre szakosított államapparátus – tagjai később majd azzal fognak védekezni, hogy parancsra tették – tönkre akarják tenni, elpusztítani az intézmény hálózatát. A szegény csak rohadjon meg, minek azt támogatni – a lefelé csúszó alsó középosztály is szereti, ha akadnak még nála is nyomorultabbak. Ráadásul személyében is tönkre akarják tenni azt az embert, aki Szodoma és Gomorra kevés igaz embereinek egyike.
Egy csendőrségi rajtaütésnél néhány becsületes polgártársunk segíteni próbál neki – ma őket is súlyos börtönnel fenyegetik, ahogy csak a legdurvább helyeken szokták. Nyilván nem nagy dolog beleprovokálni valakit valami olyasmibe, ami józan ésszel rendben van. De csendőr-finesszek alkalmas a támadás vádjára.
A társadalom, mi, ti, egy jelentős része meglehetősen közönyösen veszi ezt is tudomásul. Mint annyi mindent.
Pedig ráadásul ez próbajáték. Ha simán le lehet vadászni azt, aki nekik nem tetszik, akkor miért ne tennék meg.
Újabb ok arra, hogy Iványi Gábort, Donáth Annát és a többieket valahogy megvédjük.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 5-i adásában hangzott el.
