Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
10/05/2024 18:04
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
A szuverén magyar kormánynak joga van vendégül látnia Kína elnökét, és joga van gazdasági megállapodásokat kötni Kínával akkor is, ha ez a nyugati szövetségeseknek esetleg nem tetszik. A szabad magyaroknak pedig joguk van, illetve kellene, hogy legyen ez ellen, akár tibeti zászlókat lengetve tiltakozni.
Persze a kormány szuverenitásának hangoztatása mellett azért vessük fel a Budapest-Belgrád vasútvonal sokba kerülő értelmetlenségét, éljük át az a szégyent, hogy az uniós ingyenpénz helyett kínai hitelből kell megvalósítani beruházásokat, mert Orbán Viktor nem tud elengedni néhány, a hatalmon maradását kicsit sem befolyásoló (többnyire propaganda) törvényt, illetve feszegessük, hogy van-e értelme szembe menni szinte mindenki mással az Európai Uniós autópályán egy olyan technológia, illetve egy olyan hatalom kedvéért, ami egyáltalán nem biztos még, hogy sikertörténet lesz, illetve akikről nem tudjuk, hogy meg fogják-e támadni a következő években Tajvant.
(Utóbbira persze nincsen biztos válasz, elvileg elképzelhető, hogy az elektromos autók tényleg elterjednek a kontinensen, Európa pedig 15 év múlva is képtelen lesz saját akkumulátorokat gyártani, így aztán mindenki a magyarországi gyáraktól vásárol majd, mi pedig fürdeni fogunk a GDP-ben, ahogy persze az is lehet, hogy ha a miniszterelnök elfogadná az Európai Bizottság kéréseit, holnap már a Balatont akarnák maguknak a nekünk járó pénzért cserébe, de ez utóbbi lehetőséget talán hagyjuk meg jövő április elsejére.)
Na de annak a bizonyos szuverenitásnak, meg az alapvető jogainknak akkor is fontosnak kellene lenniük, amikor piros sapkás kínai önkéntesek (vagy éppen a török elnök emberei) tüntető magyarokat vegzálnak Budapest utcáin, amikor a kínai zászló oké, a tibeti viszont nem oké a rendőröknek, vagy amikor a miniszterelnök a vendégjogot emlegetve tenné messzire és láthatatlanná a kínai elnök ellen demonstrálókat, ahelyett, hogy kimondaná, hogy a magyarok jogait bizony még a kínaiak meg a törökök (meg Brüsszel, nyugodtan tegye hozzá, hogy Brüsszel) kedvéért sem hagyjuk megsérteni.
Amikor a tibeti zászlót magányosan lengető Hendrey Tiborra ráugranak a rendőrök, utólag a bíróság mindig megítéli neki a kártérítést alapvető jogai megsértése miatt, de utólag már tök mindegy. Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Azt már régen nem várom, hogy a csodálatos gazdasági megállapodások mellett hangozzék el valami kormányzati vagy Fidesz részről Tibet, az ujgurok, az emberi jogok kínai korlátozása kapcsán, bőven elég lenne, ha nem csicskulnánk be, az adónkból fenntartott köznek hazudott médiában pedig nem sugároznák a Kínai Kommunista Párt főtitkárának bölcsességeit.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. május 10-i adásában hangzott el.
