Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
9/02/2025 13:38
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
jeSebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt: remek adatokkal lehetne bizonyítani akár azt is, hogy a reformkorban jobbágyok és főnemesek között lényegében nem volt státuszbéli különbség. Elvégre egy mikrója, egy autója sem volt egyiküknek sem.
Egy idős pár: Kapor Ádám váltóőr és Kömény Zsuzsa mosónő nehéz helyzetbe került. Bejuthattak volna a városi szegényházba, de kiderült, hogy illegálisan élnek együtt, mert akkoriban, amikor egybe sodorta őket a szerelem, nem volt pénzük lagzira. Meg stólapénzre, azaz a katolikus papnak fizetendő összegre az egyházi házasságkötési szolgáltatásért. Így azután bármennyire szerettek volna is megfelelni a korabeli kurzus elvárásainak, kései életük nyugalmát ifjabb kori anyagi instabilitásuk determinálta. Mondanák mai gazdasági szlengben; az igazság az, hogy egy majd’ százharminc évvel ezelőtt megjelent regényről beszélek, a szerző Jókai Mór, a Gazdag szegények hősei a főszereplők.
A szívfacsaró történet megoldása, hogy a probléma hallatán civil szerveződés alakult, a környék lakói lagzira és stólapénzre kezdtek el gyűjteni, hogy a pár ne maradjon az út szélén. Juthassanak be a számukra leginkább elérhető szociális wellnessbe, melynek neve, ismétlem, szegényház. Szótári értelmezése: társadalmi támogatásra szoruló öregek eltartására, gondozására létesített intézmény, szociális otthon. 1945 óta nem használatos intézménynév.
Amúgy a Kömény-Kapor párosnak sikerült a művelet, főként a közösségi összefogásnak köszönhetően az elvártnál jóval jobbak lettek aggkori kilátásaik. Szintet léptek, csakúgy, mint XXI. századi sorstársaik, a mai szegények. Akikkel most éppen minden a legnagyobb rendben van, világuk a létező világok legjobbika. De most kihagynám Voltaire Candide című tézisregénye legismertebb mondatának elemzését, nincs konkrét arra ok, hogy az optimizmusból eljussunk a reménytelenségig, ellenkezőleg.
Egy másik idézettel folytatom. Az adatok ismeretében „egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg”. Most mondja valaki, hogy nem a legjobb hírt hoztam. A forrás Sebestyén Géza, aki az MCC, azaz a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, egyetemi docens, tudós ember. Ennek megfelelően korszakos tanai kinyilvánításához is passzoló fórumot választott, az elmélyült adatelemzések adekvát terepe a tudományos publikációk körében méltán tisztelt úgynevezett Facebook lett. A tételmondata az, hogy ma, 2025-ben jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt. A tudományos kutatáshoz közismerten szükség van elméleti kurázsira, ennek szerzőnk bőven birtokában van. Azt számolta össze ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy politikai kurzusunk mai, dicsőséges korszakában (pontosabban a 2020-as adatok alapján, az összegzésükhöz gondolom idő és fantázia is kellett) a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Ergo az egykori szegények ma már gazdagok, arról nem esik szó, hogy mi lett a korabeli gazdag telefontulajdonosokkal.
Én a helyében nem álltam volna meg itt, remek adatokkal lehetne bizonyítani akár azt is, hogy a reformkorban jobbágyok és főnemesek között lényegében nem volt státuszbéli különbség. Elvégre egy mikrója, egy autója sem volt egyiküknek sem. És jóval későbbi átkozott időkben, például 2007-ben sem akadt olyan magyar gázszerelő, aki már akkor okosabb lett volna Zuckerbergnél is.
Az Egyensúly Intézet kutatásai szerint ma a társadalom negyede-harmada tekinthető szegénynek – a 2010-es hivatkozás még csak az ötödével számolt – ami azt jelenti, hogy ma, 2025-ben, a regnáló kurzus tizenötödik évében minden harmadik-negyedik embernek gondot okoz a rendes étkezés, lakhatás, fűtés, vagy mindhárom. Akkor is, ha akad otthon mobil, meg mikró, meg lapos tévé. Amelyek puszta birtoklása által az egykori szegények az idézett MCC-s elemzés szerint ma már gazdagnak számítanak.
„Óh, hogy ezek a szegény gazdagok sohasem jöhetnek rá arra az öntudatra, hogy valaki őket saját magukért szeretheti!” Hogy citáljak ismét Jókaitól, ezt egy másik regényéből, a Szegény gazdagok címűből. Amúgy a szegénységnek az ismertetett érvek alapján való sikeres felszámolásáról szóló Facebook-tételek megalkotója egyetemi oktató. Tehát feltehetően diákokat tanít. Ilyesmikre.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. február 9-i adásában hangzott el.
